Giovanni Boccaccio, a Dekameron szerzője

Ötödik nap, kilencedik novella (elemzés)

Az egyik leghíresebb a Dekameron történetei közül. Történet+elemzés: ITT.

Cím: a napot és a történet sorszámát jelöli. Alatta a cselekmény összefoglalása olvasható: „Federigo degli Alberighi szerelmes, de nem nyer viszontszerelmet, és az udvarlásban eltékozolja minden vagyonát, csupán egy sólyma marad; mivel pedig egyebe nincs, ezt tálalja fel ebédre hölgyének, ki meglátogatja; ki is mikor ezt megtudja, megenyhül irányában, feleségül megy hozzá, és gazdag emberré teszi.”

A novellát A sólyom feláldozása címen szokás megnevezni, de ezt a címet nem a szerző adta.

A történet kivonatából levonhatjuk a következtetést, hogy nem a cselekmény és a végkimenetel lesz a fontos (amit így már előre ismerünk), hanem valami más. Az fog számítani, hogy milyen emberek a szereplők, hogyan élnek, és mi a boldogság ára.

Téma: olyan szerelmesek, akik kemény megpróbáltatások után nyerték el a boldogságot

Mesélő: Fiammetta.

Helyszín: Federigo birtoka Campi mellett

Szerkezet: kettős keret – az egész művet keretező történet mellett ennek a novellának van egy külön kerete is. Ugyanis Fiammetta ezt a történetet nem kitalálja, hanem egy Coppo di Borghese Domenichi nevű tekintélyes, tiszteletreméltó férfitól hallotta, aki már nem él, vagy ha igen, akkor nagyon öreg.

A keret megkettőzésének célja a hitelesség látszatának felkeltése. Boccaccio a valóság illúzióját kelti azzal, hogy Fiammetta hivatkozik valakire, akitől a történet származik. Ezzel az író azt hangsúlyozza, hogy a történet igaz, de visszaellenőrizni már nem lehet (mivel aki igazolhatná valóságtartalmát, az vagy nagyon öreg vagy halott).

Alaphelyzet: a gazdag firenzei nemes, Federigo szerelmes monna Giovanna nemes hölgybe, aki férjezett, és nem viszonozza a férfi érzelmeit. Az udvarlás során Federigo eltékozolja vagyonát és elszegényedik. Már nem tudja firenzei életmódját fenntartani, ezért vidékre költözik utolsó megmaradt birtokára, Campiba. A birtok véletlenül szomszédos Giovanna birtokával, aki itt tölti a nyarat fiával.

Miután Federigo mindent elvesztett, két szenvedélye marad meg: szerelme Giovanna iránt és kedvenc állata, a sólyma. Giovanna férje meghal, de az asszony ezután sem mutat érdeklődést Federigo iránt. Csak fia kezd barátkozni a férfival, játszik annak állataival, madarával, kutyáival. Nagyon megtetszik neki Federigo sólyma.

Bonyodalom: Giovanna fia megbetegszik, és az aggódó anya mindent megtenne a gyermek gyógyulásáért. A beteg kisfiú Federigo sólymára vágyik, úgy érzi, ha megkaphatná a madarat, akkor meggyógyulna.

Kibontakozás: Giovanna ellenérzéseit legyőzi az anyai szeretet, és elhatározza, hogy elkéri Federigótól a sólymot ajándékul beteg kisfia számára. Séta ürügyén egy barátnőjével elmegy a férfi házához, mintha véletlenül járna arra, és szóba elegyedik Federigóval. Felajánlja, hogy együtt ebédel vele, kárpótlásul azért, amiért annyi időn át reménytelenül ostromolta szerelmével.

Federigo nagyon örül a látogatásának, csakhogy annyira elszegényedett, hogy nem tudja megvendégelni. Büszkesége nem engedi, hogy erről szót ejtsen, inkább feláldozza az egyetlen dolgot, amiben még öröme telt. Semmije nem maradt, csak a sólyma, ezért a madarat vágja le és tálalja fel a két hölgynek. Úgy gondolja, méltó eledel lesz Giovanna számára.

Az ebédet anélkül fogyasztják el, hogy Giovanna tudná, mit eszik.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!