Carmina Burana

Minthogy a méltóság: a Carmina Burana egyik darabja, mely az erkölcsi-szatirikus versek csoportjába tartozik.

 

Minthogy a méltóság
(Postquam nobilitas)

Minthogy a Méltóság az alantast kezdte szeretni
kezdte a méltóságot alantas módra levetni
Méltóság, mellyet derekasság már nem irányít
mitsem használ, nincs, kinek az már érne parányit
Emberi méltóság istenség arca-vonása
emberi méltóság kíséri erény ragyogása
Emberi méltóság megfékez fékeveszettet
emberi méltóság istápol szárnyaszegettet
emberi méltóság törvény s jog szent a szemében
emberi méltóság csak a rosszat féli szivében
Méltó ember, akit szép virtusa megnemesített
korcs ellenben, akit virtus semmilyen se hevített

(Fordította: Szedő Dénes)

 

Üzenet: szembe akar szállni az egyházi tekintéllyel, a születési előjogokkal (nemesi kiváltságok) és a pénz hatalmával.

Kifejezőeszközök: allegorizáló beszédmód (a Méltóság és az alantas frigye), nyelvi lelemények, ellentétek (pl. „Méltó ember”-„korcs”), anafora (a középső 3 sorpár sor eleji ismétlése)

Motívumok:

  • vágáns-humanitás fogalma – a méltóság (= itt: nemesség) szó emberi erényeket jelent és nem születési előjogokat. A nemességet a virtussal azonosítja, azaz lelki nemességet ért rajta. Ez a szemlélet Iuvenalis latin költő nyomán terjedt el az irodalomban („A nemesség egyes egyedül a virtusban rejlik.”)
  • a nemesség mint erény meghatározása – egyrészt az isteni teremtő gesztus („istenség arca-vonása”), másrészt az emberi természet (erény, arány, virtus) révén jön létre

Szerkezet: keretes. Az első 2 és az utolsó 2 sor keretet alkot.

  • nyitó sorpár: a nemes erények elvesztését, az erkölcsi romlást a világ általános állapotaként érzékelteti.
  • záró sorpár: a lelki nemességet (virtust) személyes értékként mutatja fel, amely az egyes ember választásától függ.

Értelmezés: a 12. század egyetemi mozgalmai és a polgárság igényei hangsúlyossá tették a nemesség kérdését. A mű központi fogalma az emberi méltóság (szó szerint nemesség), ezt a fogalmat járja körül, értelmezi a vers.

Verselés: időmértékes (6 pár hexameterből áll), rímes.