Az Elbocsátó, szép üzenet című vers 1912-ben íródott és a Nyugat 1912. május 16-ai, 11. számában jelent meg. Kötetben egy évvel később látott napvilágot: a Magunk szerelme című kötet Imádság a csalásért című ciklusában kapott helyet. A vers akkor íródott, amikor a Léda-kapcsolat már teher, nyűg volt Adynak. több szakítási kísérlet volt már a hátuk …
Elemzés
Az Elemzés kategóriában irodalmi műelemzések és verselemzések találhatók közép- és felsőoktatásban tanulók, valamint tanárok számára. A jegyzetek segítik a művek megértését, az értelmezési szempontok elsajátítását és az érettségire való felkészülést.
Ady Endre: A föl-földobott kő (elemzés)
A föl-földobott kő című vers 1909 nyarán íródott, akkor, amikor Ady csaknem féléves franciaországi tartózkodás után, június 12-én újra hazatért (Párizsban és a Riviérán volt). Nyugtalanul kószált szerte az országban, hetente más városba ment (Pest, Nagyvárad, Érmindszent, Zilah), majd a hónap végén bevonult a kolozsvári idegklinikára gyógyulni. Így szinte közvetlenül Párizs után a legelhanyagoltabb keleti …
Ady Endre: A Halál rokona (elemzés)
A Halál rokona című vers 1907-ben keletkezett, és még ebben az évben megjelent az 1908-as keltezésű Vér és arany című kötet első ciklusának, A Halál rokona ciklusnak a címadó verseként. A halál és a halálvágy jellegzetes téma volt a 19. század végi francia szimbolista lírában és a korszak magyar lírájában is. Ady költészetében is korán …
Ady Endre: Nézz, Drágám, kincseimre (elemzés)
A Nézz, Drágám, kincseimre 1917 elején íródott, amikor Ady és felesége felköltöztek Budapestre Csucsáról (a Veress Pálné utcában laktak). A vers a Nyugat 1917. február 1-jei, 3. számában jelent meg, kötetben 1918-ban A halottak élén című kötet szerelmes ciklusában kapott helyet. A versbeli „Drága” a költő felesége, Boncza Berta, akit Ady Csinszkának becézett. A viharos …
Ady Endre: Nekünk Mohács kell (elemzés)
A Nekünk Mohács kell című vers 1908-ban, Az Illés szekerén című kötet A téli Magyarország című ciklusában jelent meg. Ez Ady legkönyörtelenebb nemzetostorozó verse, melyben azt állítja, hogy az állandó sorscsapások, a Mohácshoz hasonló nemzeti katasztrófák kellenek a magyaroknak, mert ezek nélkül elpusztulna a nemzet. A meghasonlott, fáradt költő felfigyelt a magyarságnak azokra a nemzeti …
Vas István: Cambridge-i elégia (elemzés)
A Cambridge-i elégia című vers 1959-ben íródott, Vas István egyik legnépszerűbb munkája. Hátterében valós életrajzi élmény áll: a költő egy angliai utazáson vett részt, melynek során felmerültek benne a költeményben olvasható gondolatok és asszociációk. A vers a Rapszódia egy őszi kertben című kötetben jelent meg 1960-ban. Ez a kötet egyértelműen jelezte, hogy Vas Istvánt kiemelkedő …
Márai Sándor: Halotti beszéd (elemzés)
A Halotti beszéd című vers Olaszországban, a Nápoly melletti Posillipóban íródott 1950-ben (és 1952-ben rövid függelékkel egészült ki). Márai Sándor 1948 után emigrálni kényszerült, mivel nem tudta elfogadni a Magyarországon akkor megjelenő új rendszert, az újabb diktatúrát. A kommunizmus idején tiltott szerző volt, mivel a korabeli kultúrpolitika vezéralakjai (Lukács György és Horváth Márton) veszélyesnek minősítették …
Halotti beszéd és könyörgés (elemzés)
A Halotti beszéd és könyörgés az első összefüggő magyar szöveg, amely ránk maradt. 1192 és 1195 között írta szerzője, aki ismeretlen. A kódex, amelyben fennmaradt, valószínűleg egy dunántúli bencés apátságban készült, de több helyen is megfordult: Boldván, Somogyváron, Deákiban, és végül 1770-ben fedezte fel a pozsonyi könyvtárban Pray György jezsuita történetíró, teljesen véletlenül. Ekkor ismertették …
Nemes Nagy Ágnes: Ekhnáton jegyzeteiből (elemzés)
Az Ekhnáton jegyzeteiből című vers 1957 és 1969 között íródott a szerző feljegyzése szerint. Ez a költemény nyitja a 7 versből álló Ekhnáton-ciklust. 1967-ben jelent meg a Napforduló című kötetben. Nemes Nagy Ágnes rendkívül tudatos költő volt, az „újholdasok” vezéregyénisége (férjével alapították az Újhold című folyóiratot 1946-ban, de a lapot 1948-ban betiltották). A kommunista rendszerben …
Juhász Ferenc: A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából (elemzés)
A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című vers 1955-ben íródott, abban az évben, amikor az ország Bartók Béla születésének 75., halálának 10. évfordulójára emlékezett. Juhász Ferencet felkérték, hogy írjon verset erre az alkalomra. A vers a költő Harc a fehér báránnyal című kötetének nyitó verse lett. A kötet fontos állomás a magyar líra …