A vers keletkezési ideje 1843 július-augusztus. Műfaja dal, de életképnek is tekinthető. Egy népies életkép is, amelyben azt a tipikus helyzetet mutatja be a költő, ahogy a konyhába belépő legény megpillant egy lányt és nyomban beleszeret. A cím (a vers első sora) tehát témajelölő és helyszínjelölő is egyben. Befordúltam a konyhára, Rágyujtottam a pipára… Azaz …
Elemzés
Az Elemzés kategóriában irodalmi műelemzések és verselemzések találhatók közép- és felsőoktatásban tanulók, valamint tanárok számára. A jegyzetek segítik a művek megértését, az értelmezési szempontok elsajátítását és az érettségire való felkészülést.
Petőfi Sándor: Hortobágyi kocsmárosné (elemzés)
1842 októberében született a vers, akkor, amikor a költő Debrecenből gyalog indult Tiszafüred felé a Hortobágyon át. Volt tehát a versnek életrajzi alapja, és egy olyan mozzanat sincs a műben, amely ellentmondana a valós élménynek. És mégis… A valós élmény csak az ötletet adta. Ám Petőfi nem a saját nevében szólal meg a versben, hanem …
Petőfi Sándor: A borozó (elemzés)
A borozó arról nevezetes, hogy ez volt Petőfi első nyomtatásban megjelent verse, amely a kor legjelesebb szépirodalmi és tudományos folyóiratában, az Athenaeum című lapban látott napvilágot 1842. május 22-én. A lapot Bajza József szerkesztette, akinek Petőfi négy költeményt küldött el közlésre (Dalforrás, Változó ízlés, Ideál és való, A borozó). Bajza A borozót választotta. (A pápai …
Francesco Petrarca: Magamban, lassan, gondolkodva járom… (elemzés)
Petrarca Magamban, lassan, gondolkodva járom… kezdetű verse a Daloskönyv 35. darabja, sokak szerint a költő legtökéletesebb alkotása. A vers szép példája annak, ahogy Petrarca költészetében összefonódik a természet-és a szerelemélmény. A vers egyike a Laurához írott korai műveknek, melyekben a szerelem szenvedélyes és fájdalmas érzés, elfojtott tűz, amit a lírai én próbál titkolni a környezete …
Batsányi János: A rab és a madár (elemzés)
Batsányi a felvilágosodás másodvonalába tartozó költő, aki matuzsálemi kort ért meg. Mint tudjuk, izgága fiatalember volt, és királyellenessége miatt nemcsak Kazinczyval került összetűzésbe, hanem a hatóságokkal is. A Martinovics-összeesküvés felszámolásakor védőbeszédet írt Martinovicsék mellett, aminek az lett az eredménye, hogy egy évre lecsukták: Kufstein várában raboskodott.
Batsányi János: A rab és a madár (elemzés)
A rab és a madár a modern lírai költészet egyik első képviselője a magyar irodalomban, mivel a szerkezet, a ritmus és az érzelmek szabadon áramlanak, hullámoznak benne. Ezt a formát a Sturm und Drang költői virágoztatták fel, és „szabad ritmus”-nak vagy „szabad vers”-nek nevezték el. Batsányi először Klopstock és Herder műveiben találkozott a műfajjal, az …
Francesco Petrarca: Ti szerencsés füvek, boldog virágok… (elemzés)
Petrarca Ti szerencsés füvek, boldog virágok… kezdetű verse a Daloskönyv első részében található (a Laura életében keletkezett versek között), a kötet 162. darabja. Ez az egyik legismertebb Petrarca-mű, mely a Laura-szerelem témáját dolgozza fel. Laurához, akit 1327-ben látott meg az avignoni Szent Klára-templomban, Petrarcát élete végéig egy beteljesületlen, „eszményi” szerelem fűzte. Ti szerencsés füvek, boldog …
Giovanni Boccaccio: Dekameron (elemzés)
Boccaccio Dekameron című novellagyűjteménye 1348 és 1353 között keletkezett. A szerző egy halált jövendölő szerzetes ijesztgetése nyomán el akarta égetni, ettől a hibától jó barátja, Petrarca óvta meg. Giovanni Boccaccio (1313-1375). Firenzei volt, mint Dante és Petrarca. Apja egy firenzei bankház utazója és ügynöke, Párizsban viszonyt folytatott egy vagyontalan francia özveggyel, ebből a kapcsolatból született …
Batsányi János: A látó (verselemzés)
A látó Batsányi János utolsó jelentős verse, melyet még letartóztatása és kufsteini raboskodása előtt írt. Tehát első költői korszakának – amelyben főleg radikális epigrammákat írt – egyik utolsó darabjáról van szó. Második költői korszaka már a börtönben írt elégiák korszaka. A látó hosszabb, mint A franciaországi változásokra, de tartalma, eszmei mondanivalója…
Batsányi János: A látó (elemzés)
Batsányi megalkuvásra képtelen radikális forradalmár volt, a zsarnokság mindenkori ellensége. Azt vallotta, a hazáért élni és szenvedni, a haza ügyéért a bajt, áldozatot is vállalni, érte a rabságot és a veszélyt fel sem venni az emberi élet legmagasabb értelme. Ezt nemcsak elméletben vallotta, hanem a gyakorlatban is eszerint élt, ezért kellett sok viszontagságot, börtönt és …