Az olasz reneszánsz három óriása: Dante, Petrarca és Boccaccio. Petrarca a 14. századi itáliai reneszánsz, az ún. trecento kiemelkedő költője. Míg Boccaccio inkább a földi, addig Petrarca inkább az égi szerelemben volt otthonos („Távol van mindentől, a szerelemtől is, mely halhatatlanná tette” – írta róla Szerb Antal). Francesco Petrarca (1304-1374), akinek eredeti neve…
Elemzés
Az Elemzés kategóriában irodalmi műelemzések és verselemzések találhatók közép- és felsőoktatásban tanulók, valamint tanárok számára. A jegyzetek segítik a művek megértését, az értelmezési szempontok elsajátítását és az érettségire való felkészülést.
Mikes Kelemen: Törökországi levelek (elemzés)
Mikes Kelemen Törökországi levelek című levélgyűjteménye 1717 és 1758 között keletkezett, a szerző törökországi emigrációjának éveiben. A mű 207 db levélből áll és 41 évet ölel fel II. Rákóczi Ferenc rodostói udvarának életéből. A 207 levél közül az első 1717. október 10-én, az utolsó 1758. december 20-án íródott a törökországi Rodostóban. Mikes valódi keltezéssel látta …
Mikes Kelemen: Törökországi levelek (elemzés)
Mikes Kelemen (1690-1761) neve egybefonódott a Törökországi levelek című munkájával. Mást nem is írt soha. Ezeknek a leveleknek megszólítottja: „Édes néném!”, „Kedves Néném!”, de Mikes soha nem küldte el őket, hanem inkább olyan napló jelleggel írta meg (törökországi tapasztalatairól, személyes élményeiről, gondolatairól és a bujdosók sorsáról számol be bennük).
Batsányi János: A franciaországi változásokra (elemzés)
Batsányit az első magyar forradalmi vers költőjeként tartja számon a magyar irodalomtörténet, és ezt a rangot többek között A franciaországi változásokra című művének köszönheti. (Bár vannak, akik vitatják, hogy ez lenne irodalmunk első forradalmi verse, mivel nem buzdítja az olvasót az uralkodó osztály hatalmának megdöntésére. Vannak, akik csak forradalmi hevületű versnek tartják.)
Jean Racine: Phaedra (elemzés)
Racine Phaedra c. műve 1677-ben íródott. (Olvasónapló: ITT.) Történelmi háttér: a 17. századi kultúra és művészet központja Franciaország, melynek államformája abszolút monarchia, vezetője pedig XIV. Lajos (a „napkirály”: 1643-1715) volt. XIV. Lajos uralkodásának első tizenöt évével esik egybe a francia színház nagy korszaka, Moliére és Racine diadalmenete. Ebben az időszakban egymást érték az udvari vigasságok …
Batsányi János: A franciaországi változásokra (elemzés)
Batsányi János költészetének két korszaka volt: az első a magyarországi, ahol radikális epigrammatikus költészetet folytatott, a második a rabsága idején Kufsteinban írt elégiák korszaka. A franciaországi változásokra az első korszak termése. Batsányi a felvilágosodás híve volt és a nemzeti ellenállásé, de ragaszkodott a nemzeti hagyományokhoz is. A vers a Batsányi által szerkesztett Magyar Museum című …
Albert Camus: Közöny (elemzés)
Albert Camus Közöny című regénye (olvasónapló: ITT) 1942-ben jelent meg Párizsban. Albert Camus (1913-1960): algériai születésű francia író. Egy algériai faluban, Mondoviban született 1913. november 7-én szegény családban. Apja francia földmunkás, anyja egy írástudatlan spanyol asszony, aki férje halála után Algír városába költözött és mosónőként dolgozott: mosásból és takarításból tartotta el gyermekeit. Ifjúkorát Camus nyomorúságban …
Balassi Bálint: Adj már csendességet (elemzés)
Az Adj már csendességet a 17. század óta a templomi énekek közt is szerepel, hiszen Balassi egyik legszebb istenes verséről van szó, amely a mai ember számára is megrendítő érzéseket ad át. Emlékeztet rá, hogy az ember milyen esendő, és mennyire szüksége van mások segítségére, támaszára. Az élet nehéz pillanatai rákényszeríthetnek minket, hogy másokhoz forduljunk…
William Shakespeare: Lear király (elemzés)
William Shakespeare Lear király című tragédiája 1605-ben keletkezett az irodalomtörténészek szerint. Feltevésüket arra alapozzák, hogy az első felvonásban a Gloster által említett nap-és holdfogyatkozás 1605-ben volt. A mű nyomtatásban 1608-ban jelent meg. Történelmi-társadalmi háttér: A 16. század az angol reneszánsz időszaka, mely virágkornak számít Anglia történetében. A korszak társadalmára az jellemző (nemcsak Angliában), hogy az …
William Shakespeare: LII. szonett (elemzés)
Az LII. szonett témája is a szerelem, a vonzódás, akárcsak a LXXV. szonetté. Arról szól, mennyi mindent kaptam tőled, s mennyi mindent szeretnék neked cserébe adni: LII Úgy vagyok, mint a gazdag, aki, bár Van kulcsa, elzárt kincse rejtekébe Örvendezni túlgyakran mégse jár, Hogy ne kopjék a ritka gyönyör éle. Az ünnepnap azért kápráztat …