William Shakespeare LXXV. szonett (75. szonett) című alkotása 1595 körül keletkezett. A főleg drámaíróként ismert szerző szonettköltő is volt, 154 szonettjét 1592 és 1596 között írta. A művek pontos keletkezési ideje nem tudható. Ihletőjük és megszólítottjuk két személy. Az egyik a költő mecénása, akit Shakespeare vonzó, szőke, előkelő ifjúként magasztal (ő az első 126 szonett …
Elemzés
Az Elemzés kategóriában irodalmi műelemzések és verselemzések találhatók közép- és felsőoktatásban tanulók, valamint tanárok számára. A jegyzetek segítik a művek megértését, az értelmezési szempontok elsajátítását és az érettségire való felkészülést.
William Shakespeare: Rómeó és Júlia (elemzés)
William Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiája feltehetőleg 1594 és 1596 között keletkezett, nyomtatásban először 1597-ben jelent meg. Történelmi háttér: a 16. század vége virágkor az angol történelemben, az angol reneszánsz időszaka. Anglia nagyhatalom lett a 16. század végére, hajói legyőzték a legyőzhetetlennek hitt spanyol Armadát (hajóhadat) 1588-ban, így a tengereket egyedül uralta. A mohó …
Balassi Bálint: Egy katonaének (elemzés)
Balassi költeményeit 3 csoportra szokás osztani: szerelmes versek, vitézi versek és istenes versek. Persze, ez a három nagy téma a költő számos versében keveredik egymással, pl. a vitézi élet eseményei megjelennek több vallási és szerelmes versben is. Mivel Balassi csak egyetlen egy verset szentelt teljes egészében katonai élményeinek, méghozzá az Egy katonaéneket, a vitézi versek súlya…
Balassi Bálint: Adj már csendességet (elemzés)
Balassi Bálint Adj már csendességet című verse talán Lengyelországban keletkezett 1591-ben, a lengyelországi bujdosás során, de a konkrét élmény háttérbe szorul. Balassi hiába kereste életében a harmóniát, nem találta, és a korszak eseményei, a kései reneszánsz évtizedei se a harmóniáról szóltak (az ország három részre szakadt, nem lehetett békében, biztonságban élni, és a keresztény hit …
Balassi Bálint: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott (elemzés)
Balassi Bálint Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott című verse 1584-ben íródott. A költő 30 éves volt, és házasodni készült unokahúgával, Dobó Krisztinával. A vers a Balassa-kódex 33. darabja, mely Balassi ifjúkori költeményeit zárja le és egy újabb ciklus nyitó költeménye is egyben. Tehát kitüntetett helyen szerepel a költő versgyűjteményében. (Az előtte levő …
József Attila: Ime, hát megleltem hazámat (elemzés)
Az Ime, hát megleltem hazámat József Attila kései költészetének egyik létösszegző alkotása, melyben a költői magatartás már búcsúzó. 1937 novemberében írta Balatonszárszón (és december 3-án meghalt), valószínűleg utolsó verse. Ime, hát megleltem hazámat Ime, hát megleltem hazámat, a földet, ahol nevemet hibátlanul irják fölébem, ha eltemet, ki eltemet. E föld befogad, mint a persely. Mert nem …
József Attila: Talán eltűnök hirtelen (elemzés)
József Attila kései költészetének egyik nagy létösszegző verse, a költő életének összefoglalása és értelmezése. 1937-ben íródott Balatonszárszón. A címet az utókor adta a versnek (ez az oka, hogy a cím az első sorral azonos). Talán eltűnök hirtelen, akár az erdőben a vadnyom. Elpazaroltam mindenem, amiről számot kéne adnom. Már bimbós gyermek-testemet szem-maró füstön száritottam. Bánat …
József Attila: Karóval jöttél (elemzés)
A Karóval jöttél 1937-es költemény, József Attila halálának évéből való. Egyik utolsó verse tehát, késői költészetének létösszegző költeménye, melyben még egyszer utoljára mérlegre teszi életét, sorsát, lehetőségeit, még egyszer utoljára rákérdez élete értelmére. Karóval jöttél, nem virággal, feleseltél a másvilággal, aranyat igértél nagy zsákkal anyádnak és most itt csücsülsz, mint fák tövén a bolondgomba (igy …
Vörösmarty Mihály: Késő vágy (elemzés)
Vörösmarty Mihály Késő vágy című verse 1839-ben keletkezett. A költő szerelmi lírájának egyik legszebb darabja. Akkor íródott, amikor Vörösmarty számára az első szerelem már nem volt több puszta emléknél, mégis sokáig tovább élt költészetében. A verset az Etelka-élményhez szokta kötni az irodalomtörténet, bár Tóth Dezső monográfiájában felveti azt a gondolatot, hogy esetleg lehetett Etelka után, …
Vörösmarty Mihály: Az emberek (elemzés)
Vörösmarty Mihály Az emberek című verse 1846-ban keletkezett. Irodalmunk egyik legelkeseredettebb, az emberi fajt és a történelmet legreménytelenebbnek látó alkotása. Gyulai Pál 1866-os Vörösmarty-monográfiája óta többen úgy tartják, hogy a vers megírásának legközvetlenebb kiváltója az 1846-os galíciai felkelés volt, melynek során a lengyel függetlenségért fegyvert ragadó Habsburg-ellenes nemeseket a bécsi udvar az elégedetlen galíciai (lengyel …