Gogol A köpönyeg című elbeszélése 1834 és 1842 között keletkezett. Az író egyik legismertebb alkotása, melyen sokáig dolgozott. Első változata 1835-ben jelent meg, végleges változata 1842-ben látott napvilágot a Pétervári elbeszélések című kötetben. Történelmi-társadalmi háttér: Oroszországban hasonlóan elmaradott volt a társadalmi fejlődés, mint Magyarországon, és nem volt még erős, művelt polgári osztály. Ezért a polgári …
Elemzés
Az Elemzés kategóriában irodalmi műelemzések és verselemzések találhatók közép- és felsőoktatásban tanulók, valamint tanárok számára. A jegyzetek segítik a művek megértését, az értelmezési szempontok elsajátítását és az érettségire való felkészülést.
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (elemzés)
Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regénye könyv alakban 1908-ban jelent meg. Mikszáth 1906 őszén fogott hozzá a regény írásához, melyet először a Vasárnapi Újság közölt folytatásokban 1906 októberétől 1907 decemberéig (a mű 63 részben látott napvilágot). Jókai mellett Mikszáth (1847-1910) volt a 19. század legolvasottabb írója, irodalmunk fejlődésében korszakos érdemei vannak. …
Franz Kafka: Az átváltozás (elemzés)
Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélése 1912-ben keletkezett. Franz Kafka (1883-1924): Csehországban élő, német ajkú zsidó szerző. Prágában született német anyanyelvű zsidó kereskedőcsaládban. Három lánytestvére volt. Apja, Hermann Kafka jól menő divatüzletet vezetett, ezzel megteremtette a családnak a polgári jólétet. Alulról küzdötte fel magát, erős akaratú, nagy erejű ember volt, míg fia gyönge testalkatú és …
Balassi Bálint: Széllel tündökleni (elemzés)
A mű a Balassa-kódex 12. verse. Címe azonos a vers első sorával (Széllel tündökleni nem ládd-é ez földet). Mintája pedig Michael Tarchaniota Marullus 15. századi itáliai humanista költő Non vides verno című költeménye, amelyet Balassi – miként az utolsó versszakban jelzi is – latinból fordított le („Marullus poéta azt deákul írta”).
Balassi Bálint: Borivóknak való (elemzés)
A vers elejétől végéig egy reneszánsz ihletésű tavasz-himnusz, Balassi leghíresebb tavasz-éneke, amely őszinte élmények hatására született és a vágánsköltészet hagyományait folytatja. Mintái között ott lehetnek a középkori természethimnuszok is. Balassi az évszakok közül a tavaszhoz vonzódott a legjobban, amit jól mutat a tavasz-motívum gyakorisága egész költészetében.
Balassi Bálint: Széllel tündökleni (elemzés)
A Balassa-kódex 12. verse a Széllel tündökleni, melynek címe azonos a vers kezdő sorával (Széllel tündökleni nem ládd-é ez földet stb.), ami dalok esetében gyakori. Mintája egy latin nyelvű vers, amint azt Balassi az utolsó strófában jelzi is („Marullus poéta azt deákul írta”). Michael Tarchaniota Marullus 15. századi itáliai humanista költő Non vides verno című …
Balassi Bálint: Borivóknak való (elemzés)
A Balassa-kódex 11. verse a Borivóknak való, amelyet az első sor – Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje – kiemelésével is meg szoktak nevezni. Ez a mű Balassi leghíresebb tavasz-éneke, mely a vitézi énekek motívumait is tartalmazza. Azonban nem nevezhető katonaéneknek, minthogy a vitézi élet elemei csak azért vannak benne, mert Balassi a vers írásakor maga …
Balassi Bálint: Ó, én édes hazám, te jó Magyarország (elemzés)
A haza fogalma mindaddig hiányzott Balassi szótárából, amíg 1589-ben, miután jó hírét és vagyonát is elvesztette, mindenéből kifosztva Lengyelországba nem kellett bujdosnia. Amikor távozni készült, megrohanták azok az emlékek, amelyek megszépítették szülőhazáját: most, amikor a költő hazátlanná vált, Magyarország „édes hazává” változott a számára, mint az kiderül az Ó, én édes hazám, te jó Magyarország …
Balassi Bálint: Egy katonaének (elemzés)
Balassi Bálint Egy katonaének című verse 1589-ben keletkezett, a költő lengyelországi bujdosása során írta. A jó hírnevét elvesztő, mindenéből kifosztott Balassinak talán honvágya volt Lengyelországban és emlékei, katonaélményei a távolból megszépültek. A végváraknak fontos stratégiai szerepük volt a három részre szakadt Magyarországon, fontosak voltak a török elleni küzdelem szempontjából. Hazánkban a törökveszély miatt a középkori …
Balassi Bálint: Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól (elemzés)
A Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól című vers a Célia-ciklus egyik legismertebb darabja. Feltűnő, hogy ebből már teljesen hiányoznak az epikus elemek, amelyek leírnák a vershelyzetet (ami a Júlia-versekre még jellemző volt, pl. a véletlen találkozás szituációja). Nincsen se konkrét, se fiktív történés, nincs semmilyen epikus keret. Csak költői képekből és hasonlatokból áll a …