Erre mind visszamennek Józsefhez, és leborulnak előtte. Nincs mivel igazolniuk az ártatlanságukat, ezért József magánál akarja tartani Benjámint, a többieket hazaküldi. Igen ám, de Júda megígérte apjának, hogy hazaviszi a legkisebb fiút épségben. Ezért arra kéri Józsefet, hogy hadd maradjon ő nála rabszolgaként, mert öreg édesapjuk belehal, ha Benjámin nem tér haza. Júda vállalt kezességet a gyermek hazatéréséért, ezért felajánlja saját magát helyette.
József ekkor már nem tudja titkolni megindulását, ezért mindenkit kiküld a teremből, hogy csak testvérei maradjanak ott. Ezután hangos sírásra fakad, mire a testvérei megrémülnek. Ekkor József felfedi magát testvérei előtt.
Megmondja nekik, hogy ne bánkódjanak azért, amiért őt eladták ide Egyiptomba, mert Isten akarta, hogy József Egyiptomba kerüljön, a fáraó első embere legyen, és őáltala az ínséges években Jákob családja életben maradjon.
Ezután hazaküldi testvéreit apjukhoz, akit arra kér, hogy jöjjön el hozzá, a fiához, mert le akarja őt telepíteni Gósen földjén, így közel laknának hozzá. Még öt évig fog tartani az ínség, de ő mindennel el fogja látni apját és testvéreit. Megcsókolja minden testvérét és gazdag ajándékokkal megrakodva útnak ereszti őket.
A fáraó is meghallja a hírt, hogy József apja és testvérei Egyiptomba jönnek, és legjobb földet kínálja fel nekik.
Jákob először nem akarja elhinni, hogy valóban él még a fia, József. Csak amikor meglátja a szekereken hozott ajándékokat, akkor élénkül föl. Elhatározza, hogy még egyszer látni akarja szeretett gyermekét, mielőtt meghal (ekkor már százharminc éves).
Istentől is kap megerősítést: álmában Isten azt mondja neki, hogy ne féljen Egyiptomba menni, mert leszármazottaiból nagy nép fog sarjadni ott, és Isten vissza is fogja ezt a népet hozni Egyiptomból. Így végül Jákob és háznépe, fiai és azok feleségei, gyermekei mind Egyiptomba költöznek. Összesen 70 fő. József bemutatja őket a fáraónak is, aki az ország legjobb részén, Gósen földjén telepíti le őket.
Értelmezés: A történet azt igazolja, hogy Isten akarata érvényesül a történelemben, bár Isten itt inkább álmok és jelképek formájában avatkozik bele az emberek életébe.
József nem volt hajlandó véteni Isten parancsai ellen, ezért „az Úr Józseffel volt”, így válhatott József szerencsés, sikeres emberré, aki a szenvedés mélységeiből is magasra tudott emelkedni.
József történetében is találhatók ellenmondások, következetlenségek, ami arra utal, hogy a szöveg véglegesítői ez esetben is különféle forrásanyagokat szerkesztettek egybe. Ellentmondások:
- József apja hol Jákob, hol Izráel néven szerepel (egyébként mindkét nevet viselte)
- Józsefet testvérei közül hol Rúben, hol Júda akarja megmenteni (Rúben a legidősebb fiú, Júda a negyedik).
- a szöveg egyik részében midjáni, más részében izmaelita kereskedőkről van szó.
Homályos az is, hogy József hogyan jut a kereskedők kezére. A nem teljesen egyeztetett mondatokból két lehetőség körvonalazódik: 1. Józsefet kihúzzák a kútból a mindjáni kereskedők, amíg a testvérei nincsenek ott, és a midjániak eladják Potifárnak. 2. A testvérei adják el az izmaeli kereskedőknek, és Potifár az izmaeliektől veszi meg.
Tehát nem világos az sem, hogy kik adták el Józsefet Potifárnak, az izmaeliták vagy a midjániak (mindkét variáció olvasható az elbeszélésben, az egyik csak visszautalásként – olyan,mintha tévedés lenne).
A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
