Későbbi betoldásnak tartják azt a részt, hogy József árulkodni szokott a testvéreire – ez azért érdekes, mert ez egy apró hiba József egyébként tökéletesnek bemutatott jellemében.
Az árulkodás ténye jobban motiválja a testvérei gyűlöletét is. Nemcsak azért utálják, mert apjuk kivételez vele, és nemcsak az ellenszenves álomlátásai miatt. Ezek igazából olyan dolgok, amikről József nem tehet. De ha árulkodott rájuk, akkor a saját hibája is, hogy gyűlölik.
Így a testvérek kevésbé tűnnek fel negatív színben. Amit bosszúból tettek Józseffel, az túlzás, de nem teljesen indokolatlan.
József karaktere: nem makulátlan jellem, mint ahogy apja és testvérei sem. Kezdetben nem túl rokonszenves, hiszen árulkodó, hencegő, öntelt, de később szinte az eszménykép rangjára emelkedik. Sorsát álomlátásai, ill. álomfejtései alakítják. Ezek juttatják rabságra (irigykedő testvérei gyűlöletét növelik) és ezek emelik fel (elnyeri velük a fáraó jóindulatát).
A történet megmutatja, hogy az isteni gondviselés a rosszból, a gaztettekből is tud jót kihozni. Ha testvérei nem vetik a kútba, József nem kerül Egyiptomba. Ha Potifár nem veti börtönbe, akkor nem fejti meg a pohárnok álmát és nem kerül a fáraó elé.
Tehát Isten József testvéreinek bűnét arra használja fel, hogy Jákob és családja megmeneküljön az éhínség idején, s ezáltal teljesüljön az Ábrahámnak adott ígéret. József is ezt mondja, amikor felfedi magát testvérei előtt („Isten előre küldött engem, hogy megmentse és életben tartsa nemzetségteket a földön. Nem ti hoztatok engem ide, hanem Isten.”).
Az elszenvedett megpróbáltatásokon Józsefnek azért is keresztül kell mennie, mert csak így válhat egy elkényeztetett, dicsekvő fiúból egy birodalom felelősségteljes, tehetséges irányítója.
Erkölcsi tanulság: csak az képes nagy tettekre, mások irányítására, aki maga is megjárta a szenvedések mélységeit. József átélte az ártatlanul való bűnhődést, a méltánytalanságot, amikor a kútba, majd a börtönbe vetik. Ezen események során jelleme, lelkülete egyre tisztul emberileg-erkölcsileg.
József olyan emberré válik, aki a legnagyobb kísértéseknek is ellent tud állni, aki meg tudja fékezni természetes ösztöneit (amikor Potifárné el akarja csábítani), tiszta tud maradni testileg-lelkileg.
Arra is képes, hogy legyőzze jogos bosszúvágyát, meg tud bocsátani testvéreinek. Szeretni tudja azokat, akik az életére törtek, és a rosszat jóval viszonozza.
Ugyanakkor azért meg is bünteti a testvéreit. A tíz testvérnek is meg kell tisztulnia, ezt a célt szolgálja félelmük, megalázkodásuk József előtt, rettegésük Benjáminért és apjukért. József azért járatja végig velük a bűnhődés útját, hogy a végén szeretetben újra egymásra találhassanak.
Ismétlődő motívumok:
- álomlátás és az álom megfejtése (6x – József 2 álma. pohárnok álma, sütőmester álma, fáraó 2 álma)
- József ruhájával kapcsolatos ismétlődő motívum (testvérei a bevérezett tarka ruha segítségével hitették el apjukkal, hogy József meghalt, és Potifárné is József ruhája segítségével hitette el férjével, hogy József erőszakoskodott vele)
- verembe zárás motívuma (testvérei kútba dobják, Potifár a verembörtönbe záratja)
- számok ismétlődése: 3, 12, 7
- József álomfejtései beigazolódnak (4x – saját 2 álma, pohárnok álma, sütőmester álma, fáraó 2 álma, összesen 6 álom, ebből 2-2 álom ugyanazt jelenti, így összesen 4 alkalommal igazolódnak József álomfejtései)
- serleg motívuma (megjelenik a pohárnok álmában is és József is serleget csempésztet titokban Benjámin zsákjába)
- a legkisebb fiú iránti szeretet (Jákobnak mindig a legkisebb fia a kedvence, aki először József, aztán Benjámin)
- József alulról fölfelé való „mozgása” (Potfiár megkedveli, rábízza a házát, aztán a börtönparancsnok is megkedveli, rábízza a többi foglyot, aztán a fáraó is megkedveli, Egyiptom főfelügyelőjévé nevezi ki), József önteltsége két álmában mutatkozik meg (testvérei és szülei fölé helyezi magát)
A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
