A Kalevala legrégebbi mitikus elbeszélése a teremtéstörténet, melyben a világ keletkezését megelőzi a varázsigéket ismerő, dalos hős, Vejnemöjnen fogantatása.
Vejnemöjnen keveredő őselemekből fogant: Ilmatár, a levegőég leánya és a szél nászából. 700 évet töltött az anyaméhben, és csak a világ keletkezése után született meg.
Ebben a teremtésmítoszban a világ 7 őstojásból keletkezett. Egy kacsa fészket rakott Ilmatár istenanya térdére mint egyetlen száraz felületre. Költés közben hő keletkezett, a melegtől az istenanya levetette térdéről a fészket, így a tojások szétfröccsentek. Az alsó részekből a föld, a felső részekből az ég, a tojás sárgájából a nap, a fehérjéből a hold keletkezett, a tojáshéj pöttyeiből pedig a csillagok.
A teremtés munkáját (földfok, mélységek, öblök, partok, zátonyok, szigetek) Ilmatár istenanya folytatja. Vagyis részben az elemek szétválasztásával, részben új elemek teremtésével jön létre a föld lakóinak (isteni származású hősöknek és embereknek) a környezete.
Mivel a Kalevala folklór eredetű mű, számtalan népszokásról, hiedelemről, jeles alkalmakról (pl. lakodalom) is képet ad, ezek a magyar szokásokra emlékeztetnek.
Jellegzetes eleme a varázslás, a szómágia. Mivel a finn hősénekek gondolkodás-és művészetközpontúak, fontos szerepe van a művészetközpontúságnak, a szó mágikus hatalmának, varázserejének. Például Vejnemöjnennek is van varázsereje, rontó és gyógyító varázsigéket is tud.
Szómágia: hiedelem abban, hogy a szónak természetfeletti hatalma van, a megnevezett dolog azonos a nevével, és ha kimondjuk azt, akkor uralmat nyerünk a dolog felett.
Főhősei:
Vejnemöjnen: híres dalnok, énekmondó, varázsló. A halcsontból való zeneszerszám (kantele = citeraszerű húros hangszer) készítője és megszólaltatója. Gyógyító és rontó hatalommal rendelkezik, képességei emberfelettiek. Misztikus hős, együtt született a Földdel. A veszély pillanataiban határozottan és bátran cselekszik.
Bölcsességének és hőstetteinek döntő jelentősége van népe küzdelmeiben és harcaiban. Legnagyobb erőssége az énekszó: dallal győzi le hetvenkedő ellenfelét, Joukahajnent, és dallal meríti mély álomba Louhi népét, hogy elhozhassák tőlük a csodálatos Szampót.
Ugyanakkor a Kalevalában az ének, a zene nemcsak a varázslás eszköze, hanem fontos örömforrás is az ember számára.
Ilmarinen: Vejnemöjnen hűséges fegyvertársa, a kalevalaiak páratlan fegyverkovácsa. Olyan kovács, aki természetfeletti erővel bír: ő kalapálta ki az eget. Csodamalmot, Szampót készít, ami sót, lisztet, pénzt (a bőség jelképei) őröl. Kevés beszédű, csendes, komoly ember.
Lemminkejnen: ifjú, vakmerő harcos, ügyes kardforgató, a veszedelmek keresője.
Louhi: Észak Asszonya, hatalomra és gazdagságra törekszik. Kalevala egész népének küzdelme az ő rabló törekvései ellen irányul.
Mellékszereplők:
Ajno: Joukahajnen húga (ma a legkedveltebb név Finnországban), sorsa tragikus: a gazdag öregembernek odaígért fiatal lány története.
Ilmatár: az ég leánya, Vejnemöjnen édesanyja.
Ukkó: a legfőbb isten (égi öreg)
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
