A vers 1842 októberéből való, tehát korai vers. Arról nevezetes, hogy ez volt az első olyan vers, amit a költő nem álnéven, hanem már Petőfi Sándor néven adatott ki (1842. november 3-án jelent meg nyomtatásban az Athenaeum című lapban). Tökéletes szerkezet jellemzi, kerek az egész.
Nem a szerepversek közé tartozik: valós élmény szülte, az otthontól elszakadt, a nagyvilágot, az „élet iskoláját” megjárt, sok viszontagságot megélt fiatalember vágyakozása szűkebb otthona, a szülői ház után, és szeretete tágabb otthona, a hazája iránt.
A költő ebben a versben már közvetlenül beszél az életéről, mintegy lírai összegzését adva keserű élményeinek, s olykor általánosítva is azokat.
Az 1842-ben írt versekben Petőfi kétféle módon reagált mostoha sorsára: az egyik a hetyke, lázadó, fölényes, dacos magatartás, amelyet főleg bordalokban (pl. A borozó) fejezett ki, a másik az érzelmes-emlékező, az alföld-gyermekkkor-szülőház utáni nosztalgiát kifejező versek típusa, amelyekben valami belső harmóniát, lelki egyensúlyt érzékelünk (pl. Távolból).
A Hazámban az utóbbiak közé tartozik. Közvetlenül, vallomásszerűen nyilatkozik meg benne a belső élmény: a költő ugyan felpanaszolja keserves életét, de minden dac és indulat nélkül. A vers hangulata, érzelemvilága nagyon megkapó.
Akárcsak a Távolból, ez a mű is előfutára olyan későbbi nagy költeményeknek, mint pl. a Szülőföldemen vagy az Itt benn vagyok a férfikor nyarában.
Hazámban
Arany kalásszal ékes rónaság,
Melynek fölötte lenge délibáb
Enyelgve űz tündér játékokat,
Ismersz-e még? oh ismerd meg fiad!
Rég volt, igaz, midőn e jegenyék
Árnyékain utószor pihenék,
Fejem fölött mig őszi légen át
Vándor darúid V betűje szállt;
Midőn az ősi háznak küszöbén
A búcsu tördelt hangját rebegém;
S a jó anyának áldó végszavát
A szellők már régen széthordozák.
Azóta hosszu évsor született,
És hosszu évsor veszte életet,
S a változó szerencse szekerén
A nagyvilágot összejártam én.
A nagyvilág az életiskola:
Verítékemből ott sok elfolya,
Mert oly göröngyös, oly kemény az ut,
Az ember annyi sivatagra jut.
Ezt én tudom – mikép nem tudja más –
Kit ürömével a tapasztalás
Sötét pohárból annyiszor kinált,
Hogy ittam volna inkább a halált!
De most a bút, a hosszu kínokat,
Melyektől szívem oly gyakran dagadt,
És minden szenvedés emlékzetét
Egy szent öröm könyűje mossa szét;
Mert ahol enyhe bölcsőm lágy ölén
Az anyatejnek mézét izlelém:
Vidám napod mosolyg ismét reám,
Hű gyermekedre, édes szép hazám!
Azért fontos vers ez, mert itt kerül először középpontba Petőfinél a haza és a szülőföld mint lírai komplexum. Először fordul elő, hogy a költő az otthon-haza védelme alá húzódik a nagyvilágban elszenvedett sorscsapások elől. Az élet iskolája, a mostoha sors nosztalgiát ébreszt benne az otthona után, s ez a honvágy, akárcsak az életiskola, nem fikció, nem lírai sablon nála, hanem életének valósága.
A vers szerkezete:
1. az első egység az 1. versszak, amely spontán, meleg hangú bevezető. A költő a rónaságot szólítja meg.
2. a második egység a 2-3. strófa, amely két emlékező versszak, hangvétele is nosztalgikus. A költő előbb az otthoni tájon töltött boldog napokra, majd a szülői háztól és édesanyjától való búcsúzására emlékezik.
3. a harmadik egység a 4-6. strófa, amely az otthontól való elszakadás utáni időszakot ábrázolja. A 4. strófa már előkészíti a következő vers-ízt, amelyben mostoha életéről vall a költő. Élettapasztalatait is a vallomás hangján summázza, metaforákkal átszőtt nyelven.
Az élet iskolájáról szóló rész erős kontrasztban áll az otthonról szóló résszel, annak nyugalmával, békéjével, a szülői szeretettel. A vers hangvétele itt keményebb, prózaibb, ami az élmény keserű, „üröm” voltából fakad.
4. a negyedik, utolsó egység a 7-8. versszak, melyben a költő egyetlen öröméről vall, ami a hazaszeretet, a hazatérés öröme. A zárlat szerkezete más, mint a vers többi részéé (különösen az utolsó strófa szembetűnő), és kifejezései is érzelmesebbek, a bajzai hatást mutatják.
Ez a hazaszeretet azonban nem azonos a hazafias versekben megjelenő hazaszeretettel. Petőfi 1844 előtt nem írt hazafias verset a szó politikai értelmében. Az itt megjelenő hazaszeretet inkább honvágyszerű haza-élmény, mint politikai kategória.
Ismerünk más szerkezeti felosztást is. Horváth János felosztása szerint a vers két egységből áll: az első egység az 1-4. strófa, a második egység az 5-8. strófa.
Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!
