3. a beteljesülés korszaka: 1846-47
Két fő témája a szabadság és a szerelem, e két dolog a legfontosabb az értékrendjében (az életnél is fontosabb a szerelem, de még a szerelemnél is fontosabb a szabadság).
1. közéleti látomáslíra, Petőfi forradalom előtt írt politikai versei tartoznak ide, pl. A nép nevében, A nép, Világosság
A legjobb az Egy gondolat bánt engemet, amely szabad sorú, strófák nélküli időmértékes látomásos vers, centrumában a „világszabadság” szóval. Petőfi elutasítja a polgári halált ágyban, párnák közt. A látomás a világforradalomról és a világszabadságról szól, de a dicsőséget, a méltatást a halál utánra tolja a költő.
2. ars poetica
A XIX. század költői, Petőfi legfontosabb ars poetikája, melyben leírja, hogy a költő feladata a társadalmi harcban a néppel tartani. Megfogalmaz 3 elérendő célt: 1. bőség kosara (a lét tárgyi adottságai, mint étel, ruha, lakás stb.), 2. jog, 3. szellem (azaz kultúra). A sorrend is fontos! Az egész versen biblikusság vonul végig (Kánaán, próféták stb.)
3. szerelmi líra (Júlia-költészet)
A Szendrey Júliához írt versek tartoznak ide, melyek két csoportra oszthatók:
● udvarlás és jegyesség ideje alatt írt versek
Petőfi első pillantásra lett szerelmes, és a kapcsolat minden fordulata megtalálható verseiben.
Az udvarlóversek bizonytalansággal és kétellyel vannak tele, mert Júlia elrejtette érzelmeit a költő elől, viselkedése rejtélyes volt. Pl. Költői ábránd volt, mit eddig érzék…
Legfontosabb a Reszket a bokor, mert… kezdetű búcsúvers, amely már szakítóversként született, de végül sorsfordító szerepet kap a kapcsolatban, Júlia igent mond. Utána Petőfi csupa boldog verset írt az esküvőig.
● hitvesi költészet darabjai
A magyar irodalomban Petőfi volt a hitvesi költészet megteremtője (korábban nem írtak költőink a feleségükhöz szerelmes verset).
A legkiemelkedőbb alkotások Petőfi hitvesi költészetéből:
Beszél a fákkal a bús őszi szél… kezdetű verse, amely a mézeshetek alatt íródott.
Minek nevezzelek? c. rapszódia, amelybe Petőfi beleszőtte a férfi-nő kapcsolat mozzanatait (1. vsz.: a költő a felesége szemébe néz, 2. vsz.: Júlia visszanéz, 3. vsz.: Júlia megszólal, 4. vsz.: csókolóznak). A vers lényegében „kudarc”, hiszen Petőfi nem talál méltó megnevezést, mert nincsen szó Júlia szépségére.
Szeptember végén c. elégia, amely talán a legismertebb darabja Petőfi szerelmi lírájának. A vers fő motívuma a mulandóság, amely felébreszti a költő közeli halálának gondolatát, és így kerül elő az özvegyen maradó feleség képe, aki újra férjhez megy. A vers is oka annak, hogy később az özvegyen maradó Júlia sok támadást kapott, amiért a gyászév letelte előtt újra férjhez ment.
4. elbeszélő költemény, Bolond Istók
A jegyzetnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!
