Stendhal, a Vörös és fekete szerzője

2. rész 26. fejezet: Erkölcsös szerelem

A szép özvegy, Fervaques marsallné eleinte nem érti, miért van oda az egész de La Mole család Julienért, ő nem lát benne semmi különöset.

Julien minden este arra a helyre ül le, ahol a világítás legjobban kedvez a marsallné szépségének, mert így meggyőzőbben tudja színlelni az iránta való rajongást. Szándékosan úgy ül, hogy Mathilde-ot ne lássa.

Egy este a lány ott hagyja szokott helyét és a marsallné közelébe ül, rosszkedvűen, amiért Julien ennyit beszél Fervaques-néval. Mathilde szemének látványa felélénkíti a fiút és ügyesebben tud beszélni.

Julien egyebekben is a Korasoff által adott levelekre ceruzával ráírt utasítások szerint jár el. Az első levelet egy héttel a megismerkedés után kell elvinni személyesen, lóháton, és szomorú arccal átadni a portásnak.

A levél halálosan unalmas, teli erkölcsös szólamokkal, de Fervaques-né pedig úgy viselkedik, mintha nem kapta volna meg.

Este Julien úgy ül le, hogy lássa Mathilde szemét, így ékesszólóbban tud beszélni, aminek meglesz a hatása: a marsallné véleménye sokat javul Julienről. Valójában a levél is tetszett neki.

A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!