A vers 1844 áprilisában íródott. Az abban a korban divatos betyárromantika hatására Petőfi nem egy betyárverset írt, s a betyárokat valamilyen dalszerű történet keretében, harmadik személyben mutatta be. Általában van valamilyen csattanó a végén, és a költő jellemzően a betyárral azonosul, nem azokkal, akiket a betyár megöl vagy megkárosít. Betyárszereplői általában kitűnnek jellembeli vagy temperamentumbeli …
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor: Hazámban (elemzés)
A vers 1842 októberéből való, tehát korai vers. Arról nevezetes, hogy ez volt az első olyan vers, amit a költő nem álnéven, hanem már Petőfi Sándor néven adatott ki (1842. november 3-án jelent meg nyomtatásban az Athenaeum című lapban). Tökéletes szerkezet jellemzi, kerek az egész. Nem a szerepversek közé tartozik: valós élmény szülte, az otthontól …
Petőfi Sándor: Ez a világ amilyen nagy (elemzés)
A vers 1844 júniusában született Pesten. Ebben az időszakban Petőfi olyan dalokat írt, amelyek az élet keserűségét panaszolták el. A világ rút, a lírai én szenved benne, és ha kedvesére néz, akkor úgy érzi, hogy a lány a napfény, és mellette ő az éjjel. Bár szerelmi költeményről van szó, mivel nincs valós életrajzi háttere, a …
Petőfi Sándor: Megúnt rabság (elemzés)
A vers 1843 decemberében született Debrecenben. A költő ébredező szerelemvágya nyilatkozik meg benne. A költeményt valós élmény ihlette. Életrajzi háttere az, hogy Petőfi 1843. október elején csatlakozott Komlósy színtársulatához, majd egy kis színészcsoporttal Diószegre, Székelyhídra látogatott el. Innen tért vissza november végén Debrecenbe, betegen. Két verset is írt, az egyik a Matildhoz, a másik a …
Petőfi Sándor: Jövendölés (elemzés)
A vers 1843 márciusában született. Ebben az időszakban Petőfi főleg szerepverseket írt, de a Jövendölés félreérthetetlenül önmagáról szól, annak ellenére, hogy harmadik személyben íródott. Jövendölés „Mondád, anyám, hogy álmainkat Éjente festi égi kéz; Az álom ablak, melyen által Lelkünk szeme jövőbe néz. Anyám, álmodtam én is egyet, Nem fejtenéd meg, mit jelent? Szárnyim növének, s …
Petőfi Sándor: Én (elemzés)
A vers 1843 márciusában született, abban az időszakban, amelyben Petőfi főleg szerepverseket alkotott. Horváth János szerint 1842 és 1844 között jelentéktelen helyet foglal el Petőfi-költészetében az én-líra, minthogy elsősorban a szerepjátszó Petőfi uralja ezt az időszakot. Pándi Pál azonban kimutatta, hogy már ebben az időszakban is számos konkrét, tárgyilag is hiteles én-vers született Petőfi tolla …
Petőfi Sándor: Távolból (elemzés)
A vers 1843 májusában íródott. Petőfi egyik országszerte népdalként énekelt, közszeretetnek örvendő költeménye. A vers népdalnak indult, de nem az lett belőle. Petőfi első igazán személyes verséről van szó, amelyet egyéni sorsa ihletett. Gyermekkorában a meleg otthonból való kiszakadása, az ölelő anyai karokból az élet ridegségébe való kitaszítottsága adta az alapélményt, amelyből a vers megszületett. …
Petőfi Sándor: Szeget szeggel (elemzés)
A vers 1843 áprilisában íródott. Petőfi sok más korai művéhez hasonlóan ez is szerepvers (a szereplírához való ihletet Petőfi színészélményeiből merítette): benne átveszi, eljátssza hősének szerepét. Jelen esetben a gyümölcsöt lopó gyerek a vers beszélője, akit a költő egyes szám első személyben szólaltat meg. A fiút lebuktatja és elpáholja a szomszéd bácsi, amiért bemászott a …
Petőfi Sándor: Temetésre szól az ének (elemzés)
A vers 1843 decemberében íródott Debrecenben. Annak a népdaltermésnek a része, amelyet Petőfi nem a saját nevén, hanem Pönögei Kis Pál álnéven jelentetett meg az Athenaeum című lapban. Ebben az időben verseiben többnyire kétféle hangulat, illetve lírai modor volt jellemző: a szilaj, kihívó, dacos hetykeség és a borús halálvágy. A Temetésre szól az ének az …
Petőfi Sándor: A virágnak megtiltani nem lehet (elemzés)
A vers 1843 decemberében íródott Debrecenben. Népies helyzetdal, amelyben Petőfi beleéli magát a szerelmes parasztlegény szerepébe, akit egyes szám első személyben beszéltet. A cím megegyezik az első sorral. Már a vers kezdő motívuma is természeti kép, Petőfi nagy formai-stiláris bravúrral dolgozza ki a természeti kép és a lírai én közti párhuzamot: A virágnak megtiltani nem …