Nyelvezet: nagyfokú zeneiség jellemzi.
A nyelvújítás aratott diadalt ebben a műben: Vörösmarty bebizonyította, hogy a megújított magyar nyelv életképes a gyakorlatban is.
Kifejezőeszközök: ropogó „r” hangok, „h” hangok, jelzők, határozószók, hangulatfestő szavak, víziók.
Verselés: hexameter. Vörösmarty hexametereinek könnyedsége, természetessége megmutatta, mennyire alkalmas a magyar nyelv az antik formák követésére.
Terjedelem: 6689 sor.
Szerkezet: az Előhang (első 34 sor) borongós, ossziáni hangulatú. A reformkor nagy témájává nőtt ellentétet emeli ki a régi dicsőség és a törpe jelen között. A Berzsenyi által elkezdett vonalat viszi tovább ezzel Vörösmarty. A hanyatlást, a hajdani nagyság elvesztését ő is erkölcsi okokkal magyarázza. Abban reménykedik, ha helyreállítható a tiszta erkölcs, akkor újra elérhető a „nemzeti nagylét”, az ősi dicsőség.
A késő nemzedékek (az unokák) számára az elpuhult „gyermekek” helyett az „erősebb jámbor apákat” állítja követendő példaképül. A hősies, harci erényeket bőven felmutató fényes korszakot, a honfoglalást eleveníti fel, hogy az „elmúlt szép tettek” példájával nagy tettekre sarkallja a hazai fiait.
Maga az eposz 10 énekből áll. Két megközelítés szerint lehet felosztani.
Egyik megközelítés szerint: szimmetrikusan ketté osztható az eposz.
- 1., 10. ének: kezdet és vég, Zalán haragja – a harag beteljesülése
Árpádot a nemzet pusztulásával fenyegette – Zalán veszít el mindent.
- 2., 9. ének: lázadó pórok, Ete menti meg a népet
- 3., 8. ének: Hadúr és Ármány összecsapása – Hadúr legyőzi Ármányt
- 4., 7. ének: két haditanács – két hadicsel
- 5., 6. ének: Huba menekülése – Hajna menekülése
Zalán éjszakája – a magyar tábor éjszakája
Másik megközelítés szerint: Arisztotelész Poétikájának megfelelően 3 egységre osztható fel.
Az 1. egység (1-4. ének): kezdet, kihívás, seregszemle, isteni beavatkozás
A 2. egység (5-6. ének): a két sereg szembesül, a hátország veszedelme, lelassul a cselekmény
A 3. egység (7-10. ének): a fő csata kezdete és kibontakozása, döntés, az előjelek beteljesülnek, megtorlás.
Szereplők: Vörösmartynak magyar mitológiát is teremtenie kellett a nagy világirodalmi eposzok mintájára.
Jellemek: Zalán, Árpád, Hajna, Ete, Délszaki Tündér, Éj fia, Ármány, Hadúr
A két főhős, Zalán és Árpád jelleme és sorsa alapján 3 egységre bontható fel a történet:
1. egység:
Zalán: magabiztos
Árpád: felkent, kiválasztott hős.
Egyikük sem tudja a végzet rendelését.
2. egység: mindkét hős tudása elmélyül.
Zalán veszít magabiztosságából, aggódik feleségeiért.
Árpád borús jövőképe – amit megszereztek, az unokák elveszíthetik.
3. egység: Zalán szembeszáll a végzettel – magánemberré válik.
Árpád elszemélytelenedik, Isten kardját veszi a kezébe, a hun örökség jogát megvédi. Az elszemélytelenedés pozitív, mert közösségi. A két vezér sorsa párhuzamos.
Árpáddal szemben kontrasztként szerepelnek a görögök: a henyeség egy dicső nemzetet is megbonthat.
Zalán futása (honvesztés) – Árpád győzelme (honfoglalás).
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
