Illusztráció a néma királylány c. palóc népmeséhez

     A néma királyné nem törődött semmi egyébbel, a palotában is csak a kis ingeket varrogatta margaréta virágból.
     Telt-múlt az idő. Egy esztendő múlva a néma királynénak kisfia született. Ezt a kisfiút anyósa, az anyakirályné ellopta tőle és egy inasával messzire elküldte. Ezután ezt mondta a fiának:
     – Hallod-e, fiam! Gonosz teremtés a te feleséged! Megette a kisgyerekét!
     Nem hitte ezt el a király. Nem is engedte, hogy feleségét egy ujjal is bántsák.
     Megint telt-múlt az idő. Évek múlva a néma királynénak megint kisfia született. A gonosz anyakirályné azt is ellopta. Elküldte a szolgával ugyanoda, ahova az előző kisgyereket. Messze földre.
     Megint mondta a fiának:
     – Fiam, fiam! Ugye, megmondtam, hogy nem való ez királynénak! Már megint megette a kisfiát!
     Ekkor már a népek fellázadtak: „Halál a királynéra!” Tűzhalálra szánták.
     Mikor vezették a poroszlók a siralomházba, a szegény néma királyné a karján félig kész margaréta-inget vitt magával. A siralomházban se tett egyebet, azt a félig kész inget varrogatta.
     Másnap megverték a vész-dobokat, és vitték a vesztőhelyre a néma királynét karján hat inggel. Feltették a máglyára, kihirdették az ítéletet.
     Ám ekkor jött a hat fehér hattyú. Meglátta őket a királyné a máglyáról, és nagyot dobbant a szíve.
     A hattyúk leereszkedtek a máglyához, a néma királyné pedig rájuk dobálta az ingeket. A hattyúk azon nyomban visszaváltoztak szép királyfiakká. Ott álltak a máglya előtt.
     Ekkor megszólalt a máglya tetején a néma királyné.
     – Édes férjem! Most már beszélhetek. Letelt a hat esztendő. Megszabadítottam testvéreimet a varázslattól. Hidd el, ártatlan vagyok! Nem én ettem meg a gyermekeimet. A te szívtelen anyád rabolta el őket tőlem.
     Erre fellázadtak a népek, azt kiabálták, tűzhalált érdemel a gonosz anyakirályné.
     A király kérdezte az anyjától:
     – Hol vannak a kisgyermekeim?
     Az anyakirályné megmondta, hogy hol. A király lóra ült és elvágtatott.
     Másnap visszatért, hozta a két aranyos kisgyermekét. Az édesanyjuk boldogan ölelte a szívére őket.
     Magukhoz vették a királyné hat testvérét is, és a mai napig boldogan élnek a királyi palotában.

Vége