TALÁLATOK: 311 - 320 találat listázása a(z) 533 találatból
Kölcsey Ferenc: Huszt, Zrínyi dala, Vanitatum vanitas, Zrínyi második éneke, Himnusz, Elfojtódás, Csolnakon, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz
Elemzés

Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke (elemzés)

Kölcsey Ferenc Zrínyi második éneke című verse 1838-ban keletkezett. Ez a költő utolsó előtti és legpesszimistább verse. Történelmi háttér: a vers történelmi háttere egy kilátástalan politikai helyzet. Kölcsey az 1832-36-os országgyűlés kudarca után sötét, komor, pesszimista hangulatba zuhant. A reformokat nem sikerült átvinni, s úgy érezte, azzal, hogy a nemzet nem tudta megoldani saját legégetőbb …

Kölcsey Ferenc: Huszt, Zrínyi dala, Vanitatum vanitas, Zrínyi második éneke, Himnusz, Elfojtódás, Csolnakon, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz
Elemzés

Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas (elemzés)

Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas című verse 1823-ban keletkezett Csekén. A költő három hónapig dolgozott rajta (február-április). Mivel közvetlenül a Himnusz után írta, a Himnusz párversének nevezik. Nyomtatásban csak 1828-ban jelent meg. Meddő erőfeszítések, kielégítetlen vágyak tették lehangolttá a költőt ez idő tájt. Céljainak elérhetetlensége fásultságot, közönyt eredményezett. Helyzete hasonló volt, mint Berzsenyi Dánielé: elszigetelten kellett …

József Attila: Tiszta szívvel, Levegőt!, Óda. Klárisok, Medáliák, Holt vidék, Külvárosi éj, Téli éjszaka, A város peremén, Reménytelenül, Eszmélet, A Dunánál, Nagyon fáj!, Nem emel föl, Kései sirató, Flórának, Ars poetica, Bukj föl az árból, Hazám, Tudod, hogy nincs bocsánat
Elemzés

József Attila: Medáliák (elemzés)

József Attila 1927-28-ban, két évig egy teljes ciklust írt Medáliák címmel, melynek darabjai lazán összefüggő, szinte önálló művek. Sem maga a ciklus, sem egyes darabjai nem tartoznak a könnyen értelmezhető versek közé. Már akkor voltak, akik elutasították, amikor először megjelent. Mások összegző érvényű műnek tartották és tartják ma is. A Medáliák nagyon furcsa ciklus, vannak …

József Attila: Tiszta szívvel, Levegőt!, Óda. Klárisok, Medáliák, Holt vidék, Külvárosi éj, Téli éjszaka, A város peremén, Reménytelenül, Eszmélet, A Dunánál, Nagyon fáj!, Nem emel föl, Kései sirató, Flórának, Ars poetica, Bukj föl az árból, Hazám, Tudod, hogy nincs bocsánat
Elemzés

József Attila: Klárisok (elemzés)

A Klárisok 1928 nyarán íródott. József Attila 1928 elején ismerkedett meg Vágó Mártával, aki egy jómódú polgári családból származott. A fiatalok egymásba szerettek és már a házasságot tervezték, de a lány családja egyéves londoni tanulmányútra küldte Mártát, és a távollét próbáját a szerelmesek nem tudták kiállni, elhidegültek egymástól. A Vágó család egyébként kedvelte József Attilát, …

Kölcsey Ferenc: Huszt, Zrínyi dala, Vanitatum vanitas, Zrínyi második éneke, Himnusz, Elfojtódás, Csolnakon, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz
Elemzés

Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala (elemzés)

Kölcsey Ferenc Zrínyi dala című verse 1830 júliusában keletkezett. A költő Szobráncon volt Szemere Páléknál, itt született meg a költemény. Kölcsey tisztán látta az ország helyzetét és problémáit. A vers születésekor politikai pályája elején állt még, s a problémákat akarta orvosolni. Országgyűlési követként az országot megmentő küzdelemre készült, ami később kudarcba fulladt (elveivel ellentétes utasításokat …

Kölcsey Ferenc: Huszt, Zrínyi dala, Vanitatum vanitas, Zrínyi második éneke, Himnusz, Elfojtódás, Csolnakon, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz
Elemzés

Kölcsey Ferenc: Huszt (elemzés)

A Huszt 1831-ben keletkezett. Kölcsey még 1825 májusában kereste fel Huszt várát, és ekkor írta a Régi várban című epigrammát, amelyet később átírt és kiegészített, így született meg a Huszt című költemény, Kölcsey legjobb és legismertebb epigrammája. A költő haladó szellemű ember volt, aki saját kora társadalmát akarta jobbítani. Úgy érezte, az élet legfőbb értelme …

Radnóti Miklós: Első ecloga, Negyedik ecloga, Hetedik ecloga, Kortárs útlevelére, Erőltetett menet, Mint a bika, Járkálj csak, halálraítélt, Tétova óda, A la recherche, Razglednicák, Töredék
Elemzés

Radnóti Miklós: Erőltetett menet (elemzés)

Az Erőltetett menet 1944. szeptember 15-én keletkezett. Radnóti 1944 májusában a szerbiai Bor melletti Heidenau Lágerben teljesített kötelező munkaszolgálatot. A világháború alatt többször is volt munkaszolgálaton: 1940 őszén hívták be először, zsidó származása miatt. Többször is hazaengedték, az utolsó behívót 1944. május 18-án kapta. A munkaszolgálat kemény dolog volt, és nem lehetett alóla kibújni. Fegyvert …

Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai, Mint aki a sínek közé esett, Boldog, szomorú dal, Halotti beszéd, Hajnali részegség, Szeptemberi áhítat, Mostan színes tintákról álmodom, Azon az éjjel, Vörös hervadás, Számadás, Őszi reggeli, Esti Kornél éneke, Marcus Aurelius, Ének a semmiről, Édes Anna, Esti Kornél, A kulcs
Elemzés

Kosztolányi Dezső: Mint aki a sínek közé esett (elemzés)

A Mint aki a sínek közé esett a legjellegzetesebb Kosztolányi-kötet, az 1910-es A szegény kisgyermek panaszai első darabja. Ez a kötet tette a szerzőt a legnépszerűbb modern költők egyikévé. A versfüzér attól különleges, hogy Kosztolányi beleéli magát egy vidéki (szabadkai) kisgyermek helyébe, és gyermeki szemmel csodálkozik rá a világ dolgaira. A világot előítéletek nélkül, ámulva, …

Juhász Gyula: Anna örök, Tiszai csönd, Tanár úr volnék, Milyen volt..., Tápai lagzi, Gulácsy Lajosnak
Elemzés

Juhász Gyula: Tiszai csönd (elemzés)

A Tiszai csönd valószínűleg Juhász Gyula szegedi vakációzása alatt született, amikor a költő távol volt Budapesttől, a szellemi központtól. Egy estéjét a Tisza partján töltötte és az ott átélt hangulatot fejezte ki versében, amely A Hét című lapban jelent meg 1910 őszén (A Hét Kis József konzervatív, de népszerű lapja volt). Juhász Gyula tájköltészetének meghatározó …

Ady Endre: Új versek, Góg és Magóg fia vagyok én, A Hortobágy poétája, A magyar Messiások, A Tisza-parton, Páris, az én Bakonyom, A Szajna partján, A Gare de l’Esten. Vízió a lápon, A magyar Ugaron, Héja-nász az avaron, Örök harc és nász, Lédával a bálban, Meg akarlak tartani, Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján, Szeretném, ha szeretnének, Sírni, sírni, sírni, A fekete zongora, Mag hó alatt, Nekünk Mohács kell, Nézz, Drágám, kincseimre, Párisban járt az Ősz, A Halál rokona, A föl-földobott kő, Elbocsátó, szép üzenet, Sípja régi babonának, Bujdosó kuruc rigmusa, Új vizeken járok, Hunn, új legenda, A muszáj Herkules, Kocsi-út az éjszakában, Őrizem a szemed, A Sion-hegy alatt, Istenhez hanyatló árnyék, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Az eltévedt lovas, Krónikás ének 1918-ból, Ember az embertelenségben, Intés az őrzőkhöz, Rohanunk a forradalomba, A márciusi Naphoz
Elemzés

Ady Endre: Mag hó alatt (elemzés)

A Mag hó alatt 1914-ben íródott, Ady háborúellenes költészetének egyik darabja. Először 1914 októberében jelent meg a Nyugatban, kötetben pedig A halottak élén című kötetben látott napvilágot 1918 augusztusában (akkor már négy éve folyt az első világháború; a háború kitörése óta Adynak nem jelent meg kötete, de folyamatosan írta a verseket). Ady szerint a háború …