A Reménytelenül két költeményt tartalmaz egy cím alatt. A második rész keletkezett korábban, ez a Vas-színű égbolton 1927-ben született, míg az első rész, a Lassan, tűnődve 1933-ban íródott. A két hasonló terjedelmű és versformájú költeményt József Attila egybeszerkesztette, és két részből álló, egységes, zárt egészet alkotó műként szerepeltette Medvetánc című kötetében, amely 1934-ben jelent meg. …
József Attila: A város peremén (elemzés)
A város peremén 1933 tavaszán íródott. József Attila költészetében egy ideig központi helyet kapott az a világtörténelmi harc, amit a marxizmus tanítása szerint a kapitalizmus és a szocializmus fog megvívni egymással. A marxizmus a 20. század fő vonásának a burzsoázia és a munkásosztály harcát tartotta. József Attila politikai versei közül nem azok a maradandóak, amelyek …
József Attila: Téli éjszaka (elemzés)
A Téli éjszaka 1933 januárjában keletkezett. Ez József Attila egyik legnagyobb összefoglaló verse, az 1932-33-as esztendők költői szintézise. Az Éjszaka-versek egyik darabja, rokon versei a Külvárosi éj és A város peremén. Ám a Téli éjszaka tökéletesebb vers a többinél: nagyon egységes, egynemű. Csak a téli éjszakát boncolgatja, nem tér annyiszor el a témától, mint a …
József Attila: Hazám (elemzés)
A Hazám 1937 májusában íródott, „rendelésre” készült, és júniusban jelent meg a Szép Szó könyvheti különszámában, amely egy antológia volt Mi a magyar most? címmel. Ezt az antológiát József Attila Hazám című szonettfüzére vezette be, ez volt a kötet nyitóverse. A Hazám a költő életének utolsó periódusában született. József Attila költészete az utolsó években klasszicizálódott: …
Babits Mihály: In Horatium (elemzés)
Az In Horatium 1904-ben keletkezett, és a Levelek Iris koszorújából című kötetben jelent meg 1909-ben. Ez Babits Mihály első kötete volt, és nagy téma-, forma-és stílusgazdagság, sokszínűség jellemezte (erre utal a kötetcím is: Írisz a görög mitológiában az ezerszínű szivárvány istennője). A kötetet három óda vezeti be. Babits kötetszerkesztési elve azt a szempontot érvényesítette, hogy …
Vörösmarty Mihály: Szózat (elemzés)
Vörösmarty Mihály Szózat című költeménye 1836-ban keletkezett. A költő ezzel a versével kapcsolódott be a reformkor küzdelmeibe. A Szózatnak nemcsak irodalmi jelentősége van, hanem emberi közösségekre tett hatása is felbecsülhetetlen érték, mivel megtartó erőt jelentett és jelent a magyarság számára. Nemzeti énekünk, mely a magyarok azonosságtudatát testesíti meg (akár a Himnusz). Történelmi háttere az 1832-36-os …
Kölcsey Ferenc: Himnusz (elemzés)
Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye 1823. január 22-én keletkezett Csekén. Január 22-e, a Himnusz születésének napja a Magyar kultúra napja. A Himnusz nem csupán egy vers, hanem nemzeti himnuszunk is, mely valahányszor elhangzik, átérezzük nemzeti hovatartozásunkat, magyarságunkat. A magyarság nemzetté válása idején keletkezett, és az idők folyamán nemzeti önazonosságunkat, összetartozásunkat kifejező első számú közös énekünkké …
József Attila: Külvárosi éj (elemzés)
A Külvárosi éj 1932-ben íródott. A Külvárosi éj című kötet címadó verse, ebben a kötetben volt olvasható először 1932 őszén. Az 1920-as, 30-as évek fordulóján elapadt az a forradalmi hullám, amely Európa-szerte kibontakozott. József Attila, a forradalmár költő ebben a helyzetben elmagányosodott. Ezáltal fordulat állt be költészetében, új költői minőséget hozott létre. A Külvárosi éj …
Babits Mihály: Messze… messze… (elemzés)
A Messze… messze… 1906-1907-ben íródott. Babits első verseskötetének (Levelek Iris koszorújából) negyedik darabja, 1909-ben adták ki. Ihletője egy csalódás: a költő párizsi ösztöndíj kérését a minisztérium elutasította. A fiatal Babits lírájának központi témája volt a színes, ellentéteiben teljes, érdekes világ, ezért sok tájrajzot, tarka zsánerképet, csendéletet, nagyvárosi fantáziaképet alkotott. Ügyelt a verstechnikai és stiláris bravúrra, …
József Attila: Holt vidék (elemzés)
A Holt vidék 1932-ben keletkezett, az ún. Éjszaka-versek előképe. Erősen érződik rajta a kor lenyomata: a gazdasági világválság hatása, a munkanélküliség, a földek elvesztése, a szegénység. József Attila is megírta a maga üzenetét az ország állapotáról, hiszen ez a költő dolga. Visszaemlékezések szerint József Attilának ez volt a kedvence a saját versei közül. Az éjszaka-versekben …