TALÁLATOK: 331 - 340 találat listázása a(z) 535 találatból
Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány
Elemzés

Arany János: Toldi (elemzés)

Arany János Toldi című műve 1846-ban keletkezett (fél év alatt) és 1847-ben jelent meg. Nagyobb siker aligha volt azelőtt a magyar irodalomban. A mű szerzőjét egy csapásra az irodalom első vonalába emelte. Keletkezéstörténet: 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett (kitétel volt a népies forma és tartalom), melyen magyar és történelmi témájú elbeszélő költeménnyel (költői beszély) …

Juhász Gyula: Anna örök, Tiszai csönd, Tanár úr volnék, Milyen volt..., Tápai lagzi, Gulácsy Lajosnak
Elemzés

Juhász Gyula: Anna örök (elemzés)

Az Anna örök 1926-ban keletkezett, tehát egy kései versnek számít Juhász Gyula Anna-versei között. Sokan úgy tartják, ez az egyik legszebb verse a magyar irodalomnak. Emlékeztet Vajda János Ginához írt verseire (pl. Húsz év múlva), amelyek ugyanilyen típusú szerelmet mutattak be. Vajdáé is és Juhász Gyuláé is egy beteljesületlen, fájón elmúlt szerelem, amelyet visszatekintő, emlékező …

Babits Mihály: A lírikus epilógja, Cigány a siralomházban, In Horatium, Messze... messze..., Fekete ország, Hegeso sírja, Esti kérdés, Az őszi tücsökhöz, Húsvét előtt, Fortissimo, A gazda bekeríti házát, Mint különös hírmondó, Csak posta voltál, Ősz és tavasz között, Petőfi koszorúi, Vers a csirkeház mellől, Balázsolás, Jónás könyve, Jónás imája
Elemzés

Babits Mihály: A lírikus epilógja (elemzés)

A lírikus epilógja 1903 júniusában keletkezett, Babits legkorábbi verseinek egyike. Első kötetének, a Levelek Írisz koszorújából című kötetnek záró darabjaként jelent meg 1909-ben. Babits dőlt betűvel is kiemelte. Egyfajta költői utószóként funkcionál a kötetben. A kötet nyitó versének, az In Horatiumnak ellenverseként is olvasható, mivel mindkét szöveg arra kérdez rá, hogy lehetséges-e a művészi megismerés, …

József Attila: Tiszta szívvel, Levegőt!, Óda. Klárisok, Medáliák, Holt vidék, Külvárosi éj, Téli éjszaka, A város peremén, Reménytelenül, Eszmélet, A Dunánál, Nagyon fáj!, Nem emel föl, Kései sirató, Flórának, Ars poetica, Bukj föl az árból, Hazám, Tudod, hogy nincs bocsánat
Elemzés

József Attila: Tiszta szívvel (elemzés)

A Tiszta szívvel 1925-ben keletkezett, és József Attila harmadik, Nincsen apám, se anyám című kötetében jelent meg 1929-ben. A vers első sora tehát megegyezik a kötet címével. Ez József Attila egyik leghíresebb verse. Az a bizonyos vers, amely miatt eltanácsolta a szegedi egyetemről (és a tanári pályától) Horger Antal tanár úr. Végül a költő önként …

Örkény István, a Tóték szerzője
Elemzés

Örkény István: Tóték (elemzés)

Örkény István Tóték című műve kisregényként keletkezett 1964-ben (drámaként 1967-ben), és az író a háborúval kapcsolatos élményét írta meg benne. A fronton tapasztaltakat élete sorsdöntő élményének tekintette, a drámaváltozatban saját frontélményei is megjelennek. Híres nyilatkozata: „Én Tóttal érzek, de az őrnagy is én vagyok.” A Tóték műfaja groteszk dráma, tragikomédia, konfliktusos dráma, címe többes számú …

Babits Mihály: A lírikus epilógja, Cigány a siralomházban, In Horatium, Messze... messze..., Fekete ország, Hegeso sírja, Esti kérdés, Az őszi tücsökhöz, Húsvét előtt, Fortissimo, A gazda bekeríti házát, Mint különös hírmondó, Csak posta voltál, Ősz és tavasz között, Petőfi koszorúi, Vers a csirkeház mellől, Balázsolás, Jónás könyve, Jónás imája
Elemzés

Babits Mihály: Fekete ország (elemzés)

A Fekete ország 1906-1907-ben keletkezett, a Levelek Iris koszorújából című kötet egyik darabja, amely jól mutatja, milyen fontos volt Babits számára az Írisz jelképezte sokszínűség, tarkaság, változatosság. Visszariadt a színtelenségtől és a sötétségtől (mert a sötétben nem látszanak a színek). A Fekete ország ihletője Edgar Allen Poe egy fantasztikus novellája, melynek címe Arthur Gordon Pym …

Ady Endre: Új versek, Góg és Magóg fia vagyok én, A Hortobágy poétája, A magyar Messiások, A Tisza-parton, Páris, az én Bakonyom, A Szajna partján, A Gare de l’Esten. Vízió a lápon, A magyar Ugaron, Héja-nász az avaron, Örök harc és nász, Lédával a bálban, Meg akarlak tartani, Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján, Szeretném, ha szeretnének, Sírni, sírni, sírni, A fekete zongora, Mag hó alatt, Nekünk Mohács kell, Nézz, Drágám, kincseimre, Párisban járt az Ősz, A Halál rokona, A föl-földobott kő, Elbocsátó, szép üzenet, Sípja régi babonának, Bujdosó kuruc rigmusa, Új vizeken járok, Hunn, új legenda, A muszáj Herkules, Kocsi-út az éjszakában, Őrizem a szemed, A Sion-hegy alatt, Istenhez hanyatló árnyék, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Az eltévedt lovas, Krónikás ének 1918-ból, Ember az embertelenségben, Intés az őrzőkhöz, Rohanunk a forradalomba, A márciusi Naphoz
Elemzés

Ady Endre: Párisban járt az Ősz (elemzés)

A Párisban járt az Ősz című vers 1906 augusztusában keletkezett Párizsban, s az 1907-es Vér és arany című kötet A Halál rokona című első ciklusában kapott helyet. Ez az egyik legismertebb és legszebb költemény Ady halál-motívumot tartalmazó versei közül. A költő még csak 29 éves volt, amikor ezt a verset írtra. Messze járt még az …

Ady Endre: Új versek, Góg és Magóg fia vagyok én, A Hortobágy poétája, A magyar Messiások, A Tisza-parton, Páris, az én Bakonyom, A Szajna partján, A Gare de l’Esten. Vízió a lápon, A magyar Ugaron, Héja-nász az avaron, Örök harc és nász, Lédával a bálban, Meg akarlak tartani, Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján, Szeretném, ha szeretnének, Sírni, sírni, sírni, A fekete zongora, Mag hó alatt, Nekünk Mohács kell, Nézz, Drágám, kincseimre, Párisban járt az Ősz, A Halál rokona, A föl-földobott kő, Elbocsátó, szép üzenet, Sípja régi babonának, Bujdosó kuruc rigmusa, Új vizeken járok, Hunn, új legenda, A muszáj Herkules, Kocsi-út az éjszakában, Őrizem a szemed, A Sion-hegy alatt, Istenhez hanyatló árnyék, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Az eltévedt lovas, Krónikás ének 1918-ból, Ember az embertelenségben, Intés az őrzőkhöz, Rohanunk a forradalomba, A márciusi Naphoz
Elemzés

Ady Endre: A fekete zongora (elemzés)

A fekete zongora a Vér és arany című kötet A Halál rokona című ciklusának záró verse. 1907-ben íródott Dunavarsányban, a Vészi-kastélyban, Léda anyjának temetése után (tehát egy halálélmény ihlette). Özvegy Brüll Samuné, született Stern Cecília 1907. július 3-án halt meg Nagyváradon. Lédát, aki ekkor már állapotos volt (gyermeket várt Adytól) egy távirat hívta vissza Párizsból …

Ady Endre: Új versek, Góg és Magóg fia vagyok én, A Hortobágy poétája, A magyar Messiások, A Tisza-parton, Páris, az én Bakonyom, A Szajna partján, A Gare de l’Esten. Vízió a lápon, A magyar Ugaron, Héja-nász az avaron, Örök harc és nász, Lédával a bálban, Meg akarlak tartani, Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján, Szeretném, ha szeretnének, Sírni, sírni, sírni, A fekete zongora, Mag hó alatt, Nekünk Mohács kell, Nézz, Drágám, kincseimre, Párisban járt az Ősz, A Halál rokona, A föl-földobott kő, Elbocsátó, szép üzenet, Sípja régi babonának, Bujdosó kuruc rigmusa, Új vizeken járok, Hunn, új legenda, A muszáj Herkules, Kocsi-út az éjszakában, Őrizem a szemed, A Sion-hegy alatt, Istenhez hanyatló árnyék, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Az eltévedt lovas, Krónikás ének 1918-ból, Ember az embertelenségben, Intés az őrzőkhöz, Rohanunk a forradalomba, A márciusi Naphoz
Elemzés

Ady Endre: Sírni, sírni, sírni (elemzés)

A Sírni, sírni, sírni című vers 1906-ban jelent meg a Vér és arany című kötet A Halál rokona című ciklusában. Ez a vers Ady nihilt idéző halálköltészetének egyik legjellegzetesebb darabja. Valamiféle abszurditásérzést tartalmaz, mivel nem a halál, hanem az élet üressége a riasztó benne: a halál csak ürügy Adynak, hogy az élet értelmetlenségéről, kiszámíthatatlanságáról írjon. …

Ady Endre: Új versek, Góg és Magóg fia vagyok én, A Hortobágy poétája, A magyar Messiások, A Tisza-parton, Páris, az én Bakonyom, A Szajna partján, A Gare de l’Esten. Vízió a lápon, A magyar Ugaron, Héja-nász az avaron, Örök harc és nász, Lédával a bálban, Meg akarlak tartani, Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján, Szeretném, ha szeretnének, Sírni, sírni, sírni, A fekete zongora, Mag hó alatt, Nekünk Mohács kell, Nézz, Drágám, kincseimre, Párisban járt az Ősz, A Halál rokona, A föl-földobott kő, Elbocsátó, szép üzenet, Sípja régi babonának, Bujdosó kuruc rigmusa, Új vizeken járok, Hunn, új legenda, A muszáj Herkules, Kocsi-út az éjszakában, Őrizem a szemed, A Sion-hegy alatt, Istenhez hanyatló árnyék, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Az eltévedt lovas, Krónikás ének 1918-ból, Ember az embertelenségben, Intés az őrzőkhöz, Rohanunk a forradalomba, A márciusi Naphoz
Elemzés

Ady Endre: Az ős Kaján (elemzés)

Az ős Kaján című vers 1907-ben a Vér és arany kötet Az ős Kaján című ciklusában jelent meg a ciklus címadó, középső verseként (középső versként a kötet kitüntetett helyén áll). Először a Budapesti Napló közölte 1907. február 24-én. Az ős Kajánt Révész Béla szerint Ady 1907 elején Párizsban írta egy nyugtalan, borozással töltött, átmulatott éjszaka …