A vers 1849. március 8-án íródott. Petőfi ekkor már fél éve teljesített katonai szolgálatot (1848 szeptemberétől), és nehezen ment a sora, felettesei önfejűséggel, makacssággal vádolták. Mikor fia, Zoltán megszületett, a költő otthon maradt, mire ellenségei gyávának nevezték, amiért távol van a harctértől. Végül annyira elege lett, hogy áthelyeztette magát Bem tábornok hadseregéhez Erdélybe, ahol végre …
Petőfi Sándor: Európa csendes, újra csendes (elemzés)
A vers 1849 januárjában íródott Debrecenben, abban a városban, amely a Pestről elmenekülni kényszerülő első magyar kormány új székhelye lett. 1848 őszétől Petőfi katonaként harcolt, és egyik állomása századával Debrecen volt. Az Európa csendes, újra csendes az egyik utolsó költeménye, amelynek megírásakor az európai forradalmak már sorra elbuktak, és a magyar szabadságharc helyzete is rosszul …
Petőfi Sándor: Újév napján, 1849 (elemzés)
A vers 1849. január 1-én született Debrecenben, ahogy a költő a címben is jelezte, újév napján. Petőfinek szokása volt ugyanis az év végén számvetést készíteni az eltelt évről. Amikor a szomszédos országok szabadságharcait leverték, a magyarság rádöbben, hogy magára maradt. 1849-ben Petőfi megérezte a lefelé szálló irányt, a veszélyhelyzetet. Ami a forradalom előtt láng, tűz, …
Fazekas Mihály költészete (ismertető írás Fazekas verseiről)
Fazekas Mihály (1766-1828) elsősorban a Lúdas Matyiról ismert, de nemcsak ezt az elbeszélő költeményt köthetjük a nevéhez: verseket is írt, költő is volt, Csokonai Vitéz Mihály kortársa és barátja. Versei két fő ihletforrásból táplálkoztak: egy részük hadi élményeiből, más részük szerelmi élményeiből született. Hadi élményeiből született versei Élete első felében katona volt, sok helyen …
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (elemzés + rövid tartalom)
Fazekas Mihály Lúdas Matyija megírása óta népszerű történet, mely az 1790-es évek lázadó szellemiségét tükrözi. Nemcsak hogy a felvilágosodás szellemében lett megírva, de a leghaladóbb irodalom-felfogás köszön vissza benne. Újszerűsége abban a is megmutatkozik, hogy szerzője nem a nemesség szemszögéből nézi a népet, mint a korábbi írók, hanem a néppel azonosul, akárcsak Csokonai. A jegyzet …
Petőfi Sándor: Minek nevezzelek (elemzés)
A vers 1848 januárjában íródott, és az utókor ítélete szerint Petőfi szerelmi lírájának egyik legszebb, legkülönlegesebb darabja. Feleségéhez, Szendrey Júliához szól. A költőnek ez a legszenvedélyesebb szerelmes verse: az egész egy parttalanul áradó szerelmi vallomás, amely a kimondhatatlan nagyságú szenvedélyt fejezi ki. Petőfi szerelmes férfiként, ifjú férjként és költőként egyaránt azon van, hogy szárnyaló gondolatait, …
Petőfi Sándor: Szeptember végén (elemzés)
A vers 1847 szeptemberében íródott, amikor Petőfi épp esküvője után volt és a mézesheteket töltötte feleségével Koltón, egyetlen arisztokrata barátjának, gróf Teleki Sándornak a birtokán, aki kölcsönadta a kastélyát. A magyar irodalomban Petőfi volt a hitvesi költészet megteremtője: más költőink a feleségükhöz nem írtak verseket, legfeljebb csak az udvarlás idején, amikor még ostromolták a hölgyet …
Petőfi Sándor: Reszket a bokor, mert… (elemzés)
A vers 1846. november 20-a után szakítóversként született: Petőfi ezzel a verssel akart végleg búcsút mondani Júliának, aki tartózkodó, érzelmeit rejtegető, kétértelműen viselkedő lány volt, s a költő nem tudta, hányadán áll vele. Júlia valószínűleg maga sem tudta, hogy mit akar: nem szerette volna lekötni magát, de visszautasítani sem akarta Petőfi szerelmét, amit a költő …
Petőfi Sándor: A hegyek közt (elemzés)
A vers 1848. szeptember 8-án íródott Zugligetben, Petőfi és Szendrey Júlia megismerkedésének második és esküvőjének első évfordulóján. Ekkor már sok minden volt a költő mögött. Március 15-e egyik hőse volt, nemsokára mégis elszigetelődött, perifériára került. Nem bízott ugyanis meg a kormányban, ezért liberális barátai elfordultak tőle. Ráadásul A királyokhoz című verse miatt felkerült azoknak az …
Petőfi Sándor: Itt benn vagyok a férfikor nyarában (elemzés)
A vers 1848 szeptemberében született Pesten. Petőfi verseiben két alapvető téma jelenik meg: az egyik a szabadság, a másik a szerelem témája, ez a kettő most kombinálódik. Az Itt benn vagyok a férfikor nyarában egyszerre hazafias költemény is és a költő hitveséhez, Szendrey Júliához írt szerelmi vallomás is. Bár Petőfi szerelmi lírájának darabjai közé szoktuk …