Az Egy katonaének szerkezete tehát rendkívül tudatosan van megformálva. A vers híd szerkezetre épül, melyben az első és utolsó versszak közt ível a híd, melynek van 3 pillére és köztük 1-1 pillérköz, és a 2 pillérköz párhuzamba állítható egymással, mivel mindkettő a végvári élet életképszerű mozzanatait mutatja be.
A két pillérköz életképei ugyanakkor ellenpontozzák is egymást. Az 1. pillérköz közelképeket tartalmaz és a katonaélet pozitív oldalát mutatja be, a 2. pillérköz térben távoli jeleneteket tartalmaz és a katonaélet negatív oldalát (nehézségeit, veszélyeit) ábrázolja. A vers középpontja a középső pillér (5. versszak).
Az életképek időrendbe állítva egy összefüggő történetként is olvashatók: hír az ellenségről, portya, éjjeli pihenés és őrködés, csata, csatatér halottakkal.
Az Egy katonaének az egyik legelső olyan magyar vers, amely országosan népszerűvé vált. A hősies, harcos nemzetet dicsérő, hazafias mű, mely a magyar föld és a kereszténység védelmét helyezte mindenek fölé, akkoriban sok embert meg tudott szólítani, hiszen erről szóltak a 16. század hétköznapjai.
És mindez egy olyan költő tollából született, akinek személyes tapasztalatai voltak a honvédő harcokról és a végvári életformáról. Műve a legapróbb részletekig hiteles.
