Miért nevezi felszentelt hóhéroknak a királyokat? A „felszentelt” szó arra az egyházi aktusra utal, melynek során a királyokat a megkoronázásukkor mintegy „felszentelik” vagy „felkenik” (akárcsak a papokat), mivel a középkori (feudális) felfogás szerint a király Istentől kapja a hatalmát, és Isten kegyelméből (Dei gratia) uralkodik. Magyarországon pedig még az ehhez használt korona is „szent korona”.
Hogy miért hóhérok, az egyértelműbb: a zsarnoki elnyomás miatt, amelyben a népüket tartják, és mert élet-halál urai. A hóhér vagy bakó csak parancsot teljesít, amikor kivégez valakit: nem ő a felelős azért, ha egy embert megöl, mert neki ez a munkája. A kivégzési parancsot a király adja, így övé a felelősség az emberélet kioltásáért: ő az igazi hóhér, ezért lesz Batsányinál a hóhér a király metaforája.
Tovább is megy a költő: szerinte a királyok vérét „a természet kéri”. Mit jelent ez a vészjósló kép? Azért kéri a természet a királyok vérét, mert a királyok uralkodása (egyáltalában a királyság intézménye, az egyeduralmi rendszer) Batsányi szerint természetellenes és ésszerűtlen.
Egyrészt azért, mert ha egy király zsarnokká válik és egy nemzetet rabságba dönt, akkor visszaél az Istentől kapott hatalmával, így teljesen természetes az, hogy a hatalmat visszavegyék tőle.
Másrészt a felvilágosodásnak az a gondolata rejlik a sorok mögött, amely az állam hatalmát egyfajta társadalmi szerződésként értelmezi.
A társadalmi szerződés lényege, hogy a közösség felhatalmaz egy személyt a kormányzásra, aki a békét és a biztonságot szavatoló törvényeket hoz és felügyeli azok betartását, és ezért cserébe az alattvalók engedelmeskednek neki. Ez a szerződés azonban csak addig érvényes, amíg az uralkodó teljesíti a szerződés ráeső részét.
Ha a király elnyomja a népét, azzal megszegi a szerződést, a zsarnokság ugyanis éppúgy veszélyezteti a társadalmi békét, mint az, ha az uralkodó nem képes szavatolni az alattvalók biztonságát, azaz nem tud hatékonyan fellépni a külső támadások és a belviszályok ellen. Ez esetben a szerződés felbomlik, és az alattvalóknak joguk van aktív engedetlenséget gyakorolni vagy akár megdönteni az államot.
A vers tehát a két megszólítottat egymás ellenségeiként mutatja be, ugyanakkor természetellenesnek állítja be azt, hogy az alattvalók és a királyok ellenséges viszonyban vannak egymással.
Van tehát két megszólítás, és csak a végén jön a főmondat: ez a késleltetés növeli a vers érzelmi feszültségét. A főmondat előtt halmozott igék („jertek”, „nézzétek”, „vessétek”) nyomatékot adnak a főmondat felszólító tartalmának.
A két megszólítás után egy felszólítás következik a legutolsó sorban: Batsányi a „felszentelt hóhérokat”, azaz a királyokat szólítja fel arra, hogy lássák meg végre, mi lesz a sorsuk: ugyanaz, mint a lefejezett XVI. Lajos francia királynak, akinek bukását és halálát okozta a forradalom.
Ezt persze nem írja le, nem fejti ki, csak sejteti, de amit előtte mond, abból ki lehet következtetni, hogy szerinte milyen sors vár a királyokra.
Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!
