Csokonai Vitéz Mihály portréja, versei: A boldogság, A tihanyi Ekhóhoz, A Magánossághoz, A Reményhez, Tartózkodó kérelem, Konstancinápoly, Az estve, Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz

Az elemzés vázlata:

● Bevezetés (a vers születésének körülményei)
● A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan)
● Címértelmezés, témamegjelölés, a vers hangulata
● A vers formai jellemzői, verselése (szimultán, vagy mégsem?)
● A vers műfaja, a hozzá kapcsolódó stílusirányzatok
● A vers értelmezése

 

 

Másik, rövidebb elemzés ITT olvasható.

A boldogság című vers elemzése kapcsán már említettük, hogy Csokonai Komáromban ismerte meg Vajda Juliannát, és komoly reményeket fűzött ehhez a kapcsolathoz.

Számos verset írt a lányhoz, akit a versekben Lillának nevezett, sőt, amikor – az irodalomtörténészek szerint Kisfaludy Sándor Himfyjének hatására – Lilla címen kötetbe rendezte szerelmes verseit, a korábban másokhoz (Laura és Róza néven említett hölgyekhez) írt verseket is átköltötte Lilla nevére.

Ezen átdolgozott művek egyike a Tartózkodó kérelem című, ritmusos szerelmi dalocska is, mely 1803-ban jelent meg, de már sokkal korábban elkészült (az átdolgozás pontos dátuma nem ismert, a vers először 1797-ben szerepelt egy címjegyzékben).

A Lilla-kötetet, mely Csokonai halála után jelent meg 1805-ben, a költő „poétai románnak” nevezte (verses történet, költői regény), s úgy rendezte el a verseket – téma, hangulat alapján csoportosítva őket –, hogy egy szerelem történetévé álljanak össze.

Ez azonban nem jelenti, hogy a Lilla egy valós életrajzi eseményt örökítene meg: a 60 versből álló ciklus darabjai közül ugyanis alig egy tucatnyi íródott valóban Vajda Juliannához. A Lilla-kötet tehát nem egy adott személyhez szól, hanem a szerelemről szól általánosságban.

A Tartózkodó kérelemnek több változata is volt, mert Csokonai újra és újra átdolgozta: az egyik – talán korai – változat Egy tulipánthoz címmel is megjelent 1793-ban.

Most olvassuk végig a verset!

 

Tartózkodó kérelem

A hatalmas szerelemnek
     Megemésztő tüze bánt.
Te lehetsz írja sebemnek,
     Gyönyörű kis tulipánt!

Szemeid szép ragyogása
     Eleven hajnali tűz,
Ajakid harmatozása
     Sok ezer gondot elűz.

Teljesítsd angyali szókkal,
     Szeretőd amire kért:
Ezer ambrózia csókkal
     Fizetek válaszodért.

 

A vers annyira zenei, hogy annak idején énekelték is. Épp ez a megejtő nyelvi dallam, ez a friss zeneiség adja fő mondanivalóját, lényegét. Az egész költemény csupa vidámság, játékosság, táncos jókedv – nem más, mint egy miniatűr remekmű.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!