Az elemzés vázlata:
● Bevezetés (a vers születésének körülményei)
● A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan)
● Címértelmezés, témamegjelölés, a vers hangulata
● A vers formai jellemzői, verselése (szimultán, vagy mégsem?)
● A vers műfaja, a hozzá kapcsolódó stílusirányzatok
● A vers értelmezése
Másik, rövidebb elemzés ITT olvasható.
A boldogság című vers elemzése kapcsán már említettük, hogy Csokonai Komáromban ismerte meg Vajda Juliannát, és komoly reményeket fűzött ehhez a kapcsolathoz.
Számos verset írt a lányhoz, akit a versekben Lillának nevezett, sőt, amikor – az irodalomtörténészek szerint Kisfaludy Sándor Himfyjének hatására – Lilla címen kötetbe rendezte szerelmes verseit, a korábban másokhoz (Laura és Róza néven említett hölgyekhez) írt verseket is átköltötte Lilla nevére.
Ezen átdolgozott művek egyike a Tartózkodó kérelem című, ritmusos szerelmi dalocska is, mely 1803-ban jelent meg, de már sokkal korábban elkészült (az átdolgozás pontos dátuma nem ismert, a vers először 1797-ben szerepelt egy címjegyzékben).
A Lilla-kötetet, mely Csokonai halála után jelent meg 1805-ben, a költő „poétai románnak” nevezte (verses történet, költői regény), s úgy rendezte el a verseket – téma, hangulat alapján csoportosítva őket –, hogy egy szerelem történetévé álljanak össze.
Ez azonban nem jelenti, hogy a Lilla egy valós életrajzi eseményt örökítene meg: a 60 versből álló ciklus darabjai közül ugyanis alig egy tucatnyi íródott valóban Vajda Juliannához. A Lilla-kötet tehát nem egy adott személyhez szól, hanem a szerelemről szól általánosságban.
A Tartózkodó kérelemnek több változata is volt, mert Csokonai újra és újra átdolgozta: az egyik – talán korai – változat Egy tulipánthoz címmel is megjelent 1793-ban.
Most olvassuk végig a verset!
Tartózkodó kérelem
A hatalmas szerelemnek
Megemésztő tüze bánt.
Te lehetsz írja sebemnek,
Gyönyörű kis tulipánt!
Szemeid szép ragyogása
Eleven hajnali tűz,
Ajakid harmatozása
Sok ezer gondot elűz.
Teljesítsd angyali szókkal,
Szeretőd amire kért:
Ezer ambrózia csókkal
Fizetek válaszodért.
A vers annyira zenei, hogy annak idején énekelték is. Épp ez a megejtő nyelvi dallam, ez a friss zeneiség adja fő mondanivalóját, lényegét. Az egész költemény csupa vidámság, játékosság, táncos jókedv – nem más, mint egy miniatűr remekmű.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!
Nagyon jó elemzés és a legjobbkor jött! Részletes, alapos és finoman kritikus a tankönyvekkel szemben. Köszönöm! 🙂
A vers mazurkaritmusban íródott. A mazurka 3/4-es lengyel tánc, a „titi ta ta” ritmus a mazurka egyik legjellemzőbb ritmuskélete. A vers ritmusa:
titi ta ta titi ta ta
titi ta ta titi ta szün
titi ta ta titi ta ta
titi ta ta titi ta szün.
A verssorok ritmusa szerint a vers 4 sorának a szerkezete egybeesik a rímszerkezettel: a b a b.
Ha dallamot is írnék hozzá, annak a szerkezete: A B A Bvariáns lenne; B dominánsra, Bvar tonikára záródna, így egy versszak egy zenei eriódus lenne.
Igen. A vers valóban vonzza a dallamot, hajdan ifjúságomban a Klementina dallamára énekelve tanultam meg, ahogy a Rózsabimbóhoz verset is.