A versben 3 időzóna jelenik meg:
- a múlt, amelyben a forradalmárok sikertelenül harcoltak a szabadságért
- a jelen, amely értékes, de veszélyben forog a jövő miatt
- a jövő, amely teljesen bizonytalan, és amely valójában lehetőségként tűnik fel Petőfi látomásában, egy „vérpanoráma” képe leng el előtte.
A költemény tere nemcsak időben, hanem térben is tág. A versnek 3 tere van:
- a kert és a kerten túli világ
- a szoba és a benti világ
- a beszélő tudata, gondolatvilága, önszemlélete
A 3 időzóna és a 3 tér össze is kapcsolódik egymással:
- a kert a jelen tere, de tartalmazhatja a múltat és a jövőt is
- a szoba csak a jelen tere
- a beszélő tudata dominánsan a múlt és a jövő tere, de a jelen felől nézve
A vers 2 szerkezeti egységből áll.
Az 1. egység (1-2. versszak) a nyitóképet részletezi és az alapszituációt mutatja be.
Konkrétan az 1. strófában történik a vershelyzet bemutatása: az ifjú pár délutáni pihenője során a feleség alszik, a férj tűnődik. A 2. versszakból pedig kiderül, hogy a fiatal férj a szabadságháborúk történetét (valószínűleg a nagy francia forradalom történetét) olvassa, amely a kedvenc könyve (valósággal az imakönyve, Bibliája), és közben gondolkozik.
A 2. egységben (3-5. versszak) a költő a szabadságról és a szabadságért folyó harcról elmélkedik. Kint borús az idő, bent a szobában csönd van, bent a lélekben tomboló vihar.
A 3. versszakban kétféle harcot állít egymással szembe: mennyire más, amikor a szolganépek harcolnak a zsarnokért, aki pénzzel és ostorral éri el, hogy harcoljanak érte, és amikor egy forradalom során a felkelők önként harcolnak a szabadságért.
A 4-5. versszak pedig egy látomás, melyből kiderül, hogy a költő bízik abban, hogy jön egy utolsó, diadalmas szabadságharc, amelyben a zsarnokok, a szabadság ellenségei véres pusztulásra lesznek ítélve.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
