Nyelve: latin.
Műfaj: eposz, hősköltemény.
Téma: a rómaiak legendás múltja, történelme (a történet a római mitológián alapszik, a trójai háborútól kezdve). Konkrét témája az égő Trójából menekülő Aeneas királyfi (az Iliászból ismert Aineiász) bolyongása és harca az itáliai új hazáért. Egyfajta mondai honfoglalásról van tehát szó: Aeneas a feldúlt hon ősi istenei számára keres és talál új hazát Itália földjén.
Cím: témajelölő, Aeneas királyfi történetére utal.:
Szerkezet: 12 könyvből áll, kétfajta felosztás is lehetséges.
A) variáció: 2 egységre bomlik.
Az 1. egység (1-6. könyv): az Odüsszeia cselekményét követi. Aeneas elmenekül az égő Trójából házi isteneivel, apjával, gyermekével (kisfiával, Julusszal) és a száműzetést vállaló trójaiakkal. Az eposz első fele a főhős honkeresését és 7 éves hányattatását írja le.
A fáradságos, 7 éves bolyongás után Aeneas Itáliába igyekszik, tehát embereivel Szicíliából útnak indul Itáliába, de hatalmas tengeri viharba kerülnek (Juno istennő akaratából), amely szétszórja hajóikat, így a líbiai partokra vetődnek. Karthágónál sodródnak partra, melyet épp akkor építenek a Tyrusból menekült Didó királynő hívei. Didó királynő szívélyesen fogadja a hajótörötteket, lakomát is rendez a számukra.
A lakoma után Didó megkéri a főhőst, hogy mesélje el a történetét, így Aeneas elbeszéli Trója elestét (az utolsó napok eseményeit, a görög cselt a falóval, Sinon árulását, a meg sem hallgatott Laokoón értelmetlen kínhalálát), felesége halálát, saját megmenekülését, kalandjait, hányattatatását. Visszaborzad az emlékektől, mégis elbeszéli a megrendítő eseményeket.
Vergilius pontos lélekrajzot ad Didó királynőről, aki beleszeret a főhősbe. Mivel a fiatal királynő özvegy, a kapcsolatnak nincs akadálya. Didó először csak csodálja Aeneast, majd szinte észrevétlenül, fokozatosan beleszeret. Végül ez az érzelem végzetes, gátakat áttörő szenvedéllyé fokozódik.
Didó és Aeneas szerelme beteljesül, de a férfinak tovább kell mennie (ez az isteni akarat). Aenasnak, aki viszonozza a királynő érzelmeit, meg kell harcolnia önmagával és le kell győznie magában a szerelmi szenvedélyt, hogy teljesíthesse honalapító küldetését. A becsapott és halálosan megsértett Didó öngyilkos lesz (Aeneas kardjába dől és máglyán égetteti el magát), miután szerelme útnak indul.
Karthágót elhagyva Aeneas megérkezik a campániai Cumae partvidékére, ahol a Sybilla kíséretében leszáll az Alvilágba, hogy találkozzon édesapja szellemével, aki feltárja előtte Róma jövőjét.
A 2. egység (7-12. könyv): az Iliász cselekményét követi, középpontjában csaták állnak (az új hazáért vívott véres küzdelmek krónikája). Ez a rész már kevésbé dinamikus.
Aeneasék megérkeznek Latiumba, ahol a király hozzá akarja adni a lányát a főhőshöz, de a király felesége ezt ellenzi. Háború készül (seregszemle).
Vulcanus készít fegyverzetet Aeneasnak, a pajzsán a jövőbeli Róma nagy alakjai láthatók. Vergilius leírja a csatát Turnus és Aeneas között, a trójai ifjú legyőzi ellenfelét.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!
