B) variáció: a hagyomány 3 egységre osztja a művet.
Az 1. egység (1-4. ének): színhelye Karthágó, beékelődik Trója pusztulása és Aeneas bolyongása.
- 1. ének: Aenas 7 éves bolyongás után már-már eléri Itáliát, amikor Juno vihart támaszt, így hajója Karthágó partjaihoz vetődik. Didó királynő kedvesen fogadja. Vénusz szerelmet ébreszt Didóban Aeneas iránt.
- 2. ének: Didó kérésére Aeneas elbeszéli Trója elfoglalását, a város és a trójaiak (köztük felesége) pusztulását.
- 3. ének: Aeneas folytatja történetét: azok a trójaiak, akik megmenekültek, Ida hegyén építettek hajóhadat és elindultak, egy jóslatot követve Itália felé tartottak. Aeneas apja, Anchises Drepanumban meghalt.
- 4. ének: Dido tudatára ébred, hogy szerelmes Aeneasba. Egy vadászaton az istenek vihart támasztanak, így Aeneas és Didó együtt menekülnek be egy barlangba a vihar elől. Itt szerelmük beteljesedik. Jupiter üzenetet küld Aeneasnak Mercurius által, és figyelmezteti feladatára, így Aeneas elhagyja Karthágót. Szerelmi bánatában Didó megöli magát.
A 2. egység (5-8. ének): Róma sorsa (Aeneas pajzsa a győzelem jelképeivel)
- 5. ének: Aeneas társaival ismét Itália felé hajózik, ismét viharba kerül, és ismét Drepanumban köt ki, ahol Anchises szelleme arra kéri, hogy keresse fel az Alvilágban. Aeneas elindul Itáliába.
- 6. ének: Aeneas kiköt Cumaeban és felkeresi Sibyllát, aki elmondja neki, hogy hogyan juthat le az Alvilágba. Aeneas le is megy, Anchises pedig feltárja előtte a mindenség titkát és Róma jövőjét.
- 7. ének: A trójaiak megérkeznek Latiumba. Aeneas követeket küld Latinus királyhoz, akit már tájékoztattak az istenek, hogy lánya, Lavinia Aeneas felesége lesz. Juno békétlenséget szít Latinus és felesége között. A királyné nem akarja Aeneashoz adni a lányát, mivel a rutulusok vezérének, Turnusnak szánja őt. Háborús helyzet alakul ki. Itt kerül sor az itáliai sereg bemutatására (seregszemle).
- 8. ének: Aeneas szövetséget köt Enander királlyal. Vénusz fegyverzetet készíttet fiának Vulcanusszal.
A 3. egység (9-12. ének): egy új Trója (Róma) létrehozása, megalapítása.
- 9. ének: Turnusék Aeneas távollétében támadnak rá az itáliai seregre.
- 10. ének: Aeneas visszatér, ekkor kezdődik meg az igazi csata. Turnus megöli Enander király fiát, Pallast. Aeneas haragjában sok ellenséget megöl, többek közt Mezentius etruszk királyt és fiát.
- 11. ének: Szünetel a harc, mindkét sereg eltemeti halottait. Aeneas hazaviszi Enandernek fia holttestét, és bosszút esküszik a királynak. A harc folytatódik, a laurentumi síkra érkező Aeneas a döntő ütközetre készül.
- 12. ének: Aeneas megsebesül, de anyja begyógyítja a sebét. Ezután párbajt vív Turnusszal, akinek sorsa menekülés közben teljesedik be. Aeneas megöli ellenfelét, így elkezdődhet a békés honépítés.
Az eposz valamennyi éneke önmagában is önálló történet. A páratlan számú énekek sokszereplősek (csaták, bolyongás, történelmi események), míg a páros számúak egy-egy hős lelki vívódását, történetét mutatják be.
Üzenet: az embernek célja elérése érdekében sok mindenről le kell mondania, fel kell áldoznia számára értékes dolgokat, de az elért siker elégtételt ad a végén. Aeneas királyfi története azt bizonyítja, hogy a jó uralkodónak személyes boldogságát (Didó szerelme) fel kell áldoznia népe érdekében.
Világkép: optimista, az Aeneis nem a pusztulás képeivel zárul. Aeneas ellenfele legyőzése után békességet teremt és honalapítóként ér véget a története.
Cselekményvezetés: lineáris, de hasonlóan az Odüsszeiához van visszatekintés a múltra (Aeneas elmeséli bolyongásait), és eltérően az Odüsszeiától előrevetíti Róma jövőjét (Anchises jóslata, a pajzson levő képek) – ezzel Vergilius nyomatékosítja a megtett utat Aeneas honszerző harcaitól a második aranykor eljöveteléig.
Elbeszélői nézőpont: fontos különbség Homérosz eposzaihoz képest, hogy míg Homérosz elfogulatlan a görögökkel és a trójaiakkal szemben egyaránt, addig Vergilius egyértelműen a trójaiak oldalán áll.
Az elbeszélő nézőpontja helyenként egybeolvad a főhős nézőpontjával, pl. a pajzskészítés után az olvasó valójában Aeneas tekintetével pásztázza végig a pajzson levő képeket („s nem tud a hős eltelni, szemét mindenre mereszti”).
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 4. oldalra!
