Radnóti Miklós: Első ecloga, Negyedik ecloga, Hetedik ecloga, Kortárs útlevelére, Erőltetett menet, Mint a bika, Járkálj csak, halálraítélt, Tétova óda, A la recherche, Razglednicák, Töredék

A 2. vers elemzése

(keletkezett: 1944. október 6. Cservenka)

Kilenc kilométerre innen égnek
a kazlak és a házak,
s a rétek szélein megülve némán
riadt pórok pipáznak.
Itt még vizet fodroz a tóra lépő
apró pásztorleány
s felhőt iszik a vízre ráhajolva
a fodros birkanyáj.

Formája: nyolcsoros, félrímes. Képei egyszerűbbek, realisztikusabbak, mint az 1. versben. Nyelvezete jobban közelít a köznapi beszédhez.

Szerkezete szimmetrikusan ellentétező. Két szerkezeti egységből áll, amelyekben a valóság és az idill képei kerülnek egymás mellé. A költő térben osztja meg a pusztulás és az idill világát, „ott”-ra és „itt”-re.

Az 1. egység (1-4. sor) azt mutatja be, hogy már közel van a háború. Ezt jelzik az égő kazlak és a megriadt emberek. A rémült parasztok tehetetlenül nézik, ahogy megélhetésüket felperzselik a lángok. Ez az „ott” világa.

A 2. egység (5-8. sor) az „itt” világának leírása, amely még nyugalmas, bukolikus, majdnem idilli. A költő elfordul a riadt parasztok látványától és a vizet fodrozó parasztlányra meg a birkanyájra fordítja a figyelmét.

A „még” időhatározó azonban jelzi, hogy a béke és nyugalom csak időleges, átmeneti: a vész ide is el fog érni egyszer.

A két szakasz között itt is ellentét feszül, csak itt a közel és a távol ellentéte érzékelhető. A kilenc kilométerre levő, az eseményeket nemigen értő „pórok” riadtságát az itteni érintetlen béke képe ellensúlyozza.

Ez a vers és az 1. vers szimmetrikusan szerkesztett, szabályos költemények.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!