A Rímes, furcsa játék 1916-ban keletkezett vers, amely míves, furcsa szavakat ötvöz, mint ékszereket. A Lomha gályán című kötetben jelent meg 1917-ben. A vers nagyon cizellált alkotás, Tóth Árpád legbravúrosabb formamutatványainak egyike. Címzettje Lichtmann Anna, a költő későbbi felesége, aki kezdő tisztviselő volt Debrecenben, ahol a költő is lakott. 1911-ben ismerkedtek össze. Először csak barátok …
Irodalom
Tóth Árpád: Hajnali szerenád (elemzés)
A Hajnali szerenád 1912 júliusában jelent meg a Nyugat 14. számában, majd az 1913-as Hajnali szerenád című gyűjteményes kötet címadó verse lett. A költő első korszakának egyik jellemző alkotása, melyre világirodalmi minták (a francia szimbolista-expresszionista lírikusok) is hatottak, de ezek az idegen formák a költő saját érzéseihez, lelki alkatához idomultak. Tóth Árpád formateremtő leleményét is …
Kosztolányi Dezső: A kulcs (elemzés)
A kulcs 1932-ben keletkezett és a Tengerszem című novellagyűjteményben jelent meg 1936 tavaszán. A kötet Végzet és veszély című ciklusában a negyedik novella A kulcs (a nyitó darab a szintén jelentős Fürdés című elbeszélés). A veszélyes és végzetes dolog természetesen maga az élet, amit el kell viselnie az embernek. A novellának gyermekhőse van. Kosztolányi gyermektörténeteinek …
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (elemzés)
Az Esti Kornél című novelláskötet 1933-ban jelent meg és 18 fejezetet tartalmaz (olvasónapló ITT). Kosztolányi az 1920-as években kezdte írni az Esti Kornél-novellákat, a legkorábbi fejezet 1925-ben készült el, a későbbiek az 1936-os Tengerszem című kötet egyik ciklusában (Esti Kornél kalandjai) láttak napvilágot, amely 17 db Esti Kornél-novellát tartalmaz. A címszereplő, Esti Kornél nem teljesen …
Tóth Árpád: Meddő órán (elemzés)
A Meddő órán 1908-ban keletkezett, Tóth Árpád első kötetében (Hajnali szerenád) jelent meg 1913-ban. A költő viszonylag fiatalon halt meg, s egész életére rányomta bélyegét súlyos tüdőbetegsége és a nyomor határát súroló szegénysége. A betegség előre jelezte a tragikus véget: Tóth Árpád érezte, hogy fiatalon fog meghalni, és a végzet baljós előérzete beleivódott gondolataiba és …
Kosztolányi Dezső: Édes Anna (elemzés)
Az Édes Anna alapötlete Kosztolányi feleségétől származik, aki felvetette, hogy milyen jó lenne egy tökéletes cselédlány, aztán ráébredt, hogy ennek végzetes következményei lehetnek. Az írónak megtetszett a téma, így hozzáfogott a regényhez, melyet a Nyugat közölt folytatásokban 1926. július 1-jétől. Ez Kosztolányi utolsó regénye. Egy másik forrás szerint egy újságcikk szolgált a regény alapjául. A …
Juhász Gyula: Gulácsy Lajosnak (elemzés)
A Gulácsy Lajosnak 1922-ben keletkezett. Juhász Gyula, aki költészetében megemlékezett festőkről, zenészekről, költőtársakról és írt hozzájuk verseket, különösen szoros szálakkal kötődött Gulácsy Lajos (1882-1932) szimbolista festőhöz. A tragikus sorsú Gulácsynak ugyanolyan betegsége volt, mint Juhász Gyulának, s élete utolsó 10 évét elmegyógyintézetben töltötte. Magányban, őrülten halt meg, csak néhány költőtárs látogatta néha. Juhász Gyula volt …
Juhász Gyula: Tápai lagzi (elemzés)
A Tápai lagzi 1923-ban keletkezett és a Magyarság című lap karácsonyi számában jelent meg. Juhász Gyula ekkor már túl volt azokon az éveken, amikor eldugott kis helyekre (Máramarossziget, Léva, Szakolca, Makó) kapott tanári kinevezést, amit száműzetésként élt meg. 1921-ben végleg otthagyta a tanári pályát és újságíró lett. A verset 1923 pünkösdjére írta, akkor ünnepelték költői …
Juhász Gyula: Milyen volt… (elemzés)
A Milyen volt… az Anna-versek egy darabja, 1912 januárjában jelent meg A Hétben, Kiss József lapjában. Ihletője Sárvári Anna színésznő, akit Juhász Gyula 1908-ban ismert meg Nagyváradon, ahol tanárként dolgozott a premontrei gimnáziumban. A költő részt vett Várad pezsgő szellemi életében, megszervezte a Holnap antológiát és bekapcsolódott a helybeli Szigligeti Színház életébe is, amely két …
Juhász Gyula: Tanár úr volnék (elemzés)
A Tanár úr volnék 1910-ben íródott Nagyváradon, ahol Juhász Gyula hosszabb ideig dolgozott helyettes tanárként. Tanár úr volnék Tanár úr volnék magam is, Nyomorúságos és helyettes, Gyűlöltek a nagy istenek S e pályát adták a végzetemhez. Magyar Homérra gondolok, Ki költő és tanár volt, mint én S „a hivatalnak packázásit” Viselte béketűrőn szintén! Ó …