A Babits című vers 1947-ben keletkezett. A 243-as sorszámot viseli Szabó Lőrinc Tücsökzene című versciklusában, amely összesen 370 darabból áll és a költő életének utolsó évtizedében keletkezett. A cikluscím a ciklusba tartozó versek alaphelyzetére utal: a tücsökzene hangjait hallva a lírai én elkezd emlékezni, felidézi múltbeli élményeit, újraéli életútját. A Babits a ciklus hét fejezete …
Irodalom
Krúdy Gyula: Szindbád (elemzés)
Krúdy Gyula a Szindbád-novellákkal aratta első írói sikereit. Hamarabb jelent meg a magyar irodalomban az ún. „nyugatos” szerzőknél, és nem csatlakozott soha a Nyugat folyóirathoz, de a konzervatív (népnemzeti) és az avantgárd irányzathoz sem. Írásai ugyanakkor minden irodalmi csoportosulás lapjába belefértek, mivel művészete teljesen politikamentes. Akárcsak a kor nagy nyugati művészei (Marcel Proust, James Joyce, …
Csokonai Vitéz Mihály: A vidám természetű poéta (elemzés)
A vidám természetű poéta 1793-ban keletkezett, Csokonai mindössze húsz éves volt, amikor megírta. A debreceni református kollégium tanulójaként gyors felfogásával és bámulatos nyelvtehetségével messze kiemelkedett társai közül. A többi diákkal együtt önképzőkört szervezett, műveltségéről, olvasottságáról legendák keringtek. Tanárai is ígéretes diáknak tartották, a gimnáziumi poétaosztály vezetésével is megbízták. A kor irodalmi vezéregyéniségével, Kazinczy Ferenccel is …
Kölcsey Ferenc: Elfojtódás (elemzés)
Kölcsey Ferenc Elfojtódás című verse 1814. augusztus 16-án íródott út közben Bényétől Pécelig (a költő feljegyzése szerint). Kölcsey lírája 1812 után bontakozott ki, azt követően, hogy befejezte jogi tanulmányait és visszavonult a birtokára gazdálkodni. Szellemi pezsgés hiányában elszigeteltnek és magányosnak érezte magát Csekén. Sorsa hasonló volt, mint Berzsenyi Dánielé Niklán: hiába volt szép a táj, …
Móricz Zsigmond: Szegény emberek (elemzés)
A Szegény emberek 1916-ban keletkezett. Móricz Zsigmond haditudósító volt az első világháború idején, s a fronton szerzett tapasztalatok hatására írt háborús novellákat, köztük ezt is. Eleinte Móricz Zsigmondot is megtévesztették a háborús uszítások, hatása alá került a hamis, félrevezető jelszavaknak. Azt remélte, a háború majd elemészti mindazt, ami már elavult a társadalomban, egyfajta tisztítótűznek tekintette. …
Tóth Árpád: Jó éjszakát! (elemzés)
A Jó éjszakát! 1924-ben keletkezett és a költő utolsó, posztumusz (halála után megjelent), Lélektől lélekig című kötetében kapott helyet, annak utolsó verseként. Mint a címéből is látszik, búcsúvers. A gyógyíthatatlan betegségben, tüdőbajban szenvedő Tóth Árpád életének utolsó évtizede már a halálra való készülődés jegyében telt. Búcsúzott a fiatalságtól és az élettől is. Betegsége mellett a …
Tóth Árpád: Lélektől lélekig (elemzés)
A Lélektől lélekig 1923-ban keletkezett. Tóth Árpád utolsó (már halála után megjelent) kötetének címadó darabja. Az 1920-as években Tóth Árpád költészetében hangsúlyosabb lett a fájdalmas én-líra, hiszen anyagilag létbizonytalanságban élt és a háború utáni nehéz időkben nem volt munkája, ezért mellőzöttnek érezte magát (Hatvany Lajos folyóirata, az Esztendő, amelynél a költő segédszerkesztő volt, többé már …
Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú (elemzés)
Az Esti sugárkoszorú 1923-ban keletkezett és az 1928-as Lélektől lélekig című posztumusz kötetben jelent meg. A magyar hitvesi költészet egyik legszebb darabja. Az 1920-as években, a trianoni összeomlást követően a pesszimizmus és az elkeseredés uralta a magyar közgondolkodást, és ezt tükrözte a művészet is. Csupán a szerelmi költészetben jelent meg némi melegség és életöröm. Tóth …
Tóth Árpád: Körúti hajnal (elemzés)
A Körúti hajnal 1923-ban keletkezett. Tóth Árpád, bár Debrecenben nőtt fel, élete nagy részében Budapesten lakott, és ebben a versében is a pesti környezetet festi meg. Az Est című lap munkatársaként dolgozott, így a háborút követő létbizonytalanság után újra volt megélhetése, s életébe a boldog házasság és kislánya születése is hozott némi örömet. Ugyanakkor a …
Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz (elemzés)
Az Elégia egy rekettyebokorhoz 1917-ben keletkezett nagy vers, melyet Tóth Árpád az első világháború idején a pusztítások hatására írt. A beteg, túlérzékeny költőt nagyon megviselte a háború miatti aggodalom, egészségi állapota is sokat romlott, szanatóriumi kezelésre szorult. Rettenetes csapásként élte meg a háborút, és reménytelennek látta a jövőt. A versben a vérontás ellen tiltakozik, s …