Az Ének a semmiről 1933-ban keletkezett. Kosztolányi utolsó, Számadás című kötetében jelent meg 1935-ben. A kötet a halál árnyékában született, akkor, amikor a költő már súlyos beteg volt (rákban szenvedett) és tudta, hogy nincsen sok ideje hátra. Igyekezett megtalálni a halállal szembeni elfogadható magatartást, és verseinek fő témája is az élet szeretete és a halál …
Irodalom
Kosztolányi Dezső: Marcus Aurelius (elemzés)
A Marcus Aurelius 1929-ben keletkezett és először a Nyugatban jelent meg 1929. október 1-én. Később Kosztolányi utolsó kötetében, a Számadás című kötetben látott napvilágot 1935-ben. Kosztolányi a versben saját ars poeticáját és költőeszményét fogalmazza meg. Olyan művészmagatartást tartott ideálisnak, amely messze áll mindenfajta messianizmustól és váteszi gesztustól, vagyis az Ady-típusú költők magatartásától. Erre az önvallomásszerű …
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke (elemzés)
Az Esti Kornél éneke 1933-ban keletkezett és Kosztolányi utolsó, Számadás című kötetében jelent meg 1935-ben. Esti Kornél a Kosztolányi-életmű kulcsfigurája, novelláskötetet is írt róla Kosztolányi (1936). Beszédes nevű irodalmi alakról van szó, aki úgyszólván „eggyé vált” Kosztolányival. Az Esti vezetéknév azt sugallja, hogy az élete alkonyán van (az este a nap vége, a nap alkonya). …
Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli (elemzés)
Az Őszi reggeli 1929-ben keletkezett és 1935-ben jelent meg Kosztolányi utolsó, Számadás című kötetében. Már a klasszikussá mélyült, érett költő lírája található meg ebben a kötetben. A kötet néhány rövidebb darabjának az emberi sors és a természet közötti párhuzam a témája. Ilyen vers az Őszi reggeli, amely a Kosztolányinál gyakran megjelenő ősz-élmény egyik változata (kapcsolatba …
Kosztolányi Dezső: Számadás (elemzés)
A Számadás-ciklus egy hét szonettből álló versfüzér, amely 1933-ban keletkezett. Abban az évben, melynek nyarán jelentkeztek Kosztolányi betegségének első tünetei. Tudta, hogy a baja gyógyíthatatlan (ínydaganata volt) és azzal a gondolattal kellett együtt élnie évekig, hogy meg fog halni. Költészete Az 1930-as években mélyült el, ekkor érett klasszikussá. Legnagyobb versei, amelyek elérik Ady és Babits …
Kosztolányi Dezső: Vörös hervadás (elemzés)
A Vörös hervadás 1931-ben keletkezett és Kosztolányi pályazáró kötetében, a Számadás kötetben jelent meg 1935-ben. Témája, motivikája révén kapcsolatba hozható az 1929-es Őszi reggeli című verssel, amellyel két egymást követő darabként helyezkednek el a kötetben. Mindkettőt korszakértelmező műnek tartják, melyek akár egy verssé is összeolvashatók. Kosztolányi lírájában mindig fontos szerepet játszott a halál, az elmúlás …
Kosztolányi Dezső: Azon az éjjel (elemzés)
Az Azon az éjjel című vers 1910-ben keletkezett és A szegény kisgyermek panaszai című kötetben jelent meg. A kötetnek számos darabjában központi téma a halál, ahogy ebben a versben is, melynek nem mindennapi hangulata van. A gyermek Kosztolányi élménye jelenik meg benne: nagyapja halálának éjszakáját és a másnap reggelt írja le. A költő félt szigorú …
Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról álmodom (elemzés)
A Mostan színes tintákról álmodom 1910-ben keletkezett, Kosztolányi egyik legismertebb verse. A szegény kisgyermek panaszai című versfüzér darabja. A kötetben az élet legszebb időszakának, a gyermekkornak a világa tér vissza a maga őszinteségével, naivságával és tisztaságával. Kosztolányi saját gyermekkori énjének látószögéből írja meg a verseket, az egykori szabadkai kisgyerek szemével csodálkozik rá a világra. Ez …
Kosztolányi Dezső: Szeptemberi áhítat (elemzés)
A Szeptemberi áhítat, Kosztolányi legutolsó költeménye először a Nyugat 1935. októberi számában jelent meg, később a Számadás című kötetben kapott helyet, annak alappillére lett. Előzménye a Radákovich Máriával az újságírók visegrádi üdülőjében töltött két hét emléke. Ez egy kései szerelem volt, amely a halál árnyékában fogant. A költő ekkor már régóta küzdött a rákkal, több …
Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai kötete (elemzés)
A Szegény kisgyermek panaszai című versfüzér 1910-ben jelent meg, és meghozta a szakmai elismerést a fiatal Kosztolányinak, aki így az irodalmi világ érdeklődésének középpontjába került és a legnépszerűbb modern költők közé emelkedett. A kötetről köztudott, hogy Karinthy Frigyes kifigurázta (a Mint aki a sínek közé esett című vers nyomán alkotta meg Kosztolányi-paródiáját Így írtok ti …