A Hajnali részegség a Számadás című versciklus darabja, 1933 őszén keletkezett. Kosztolányi ekkor már tudta, hogy gyógyíthatatlan beteg, rákja előrehaladott állapotban volt. Szembesülnie kellett azzal a gondolattal, hogy már csak egy rövid kis idő van hátra, aztán jön a vég. Egyszer az embernek szembe kell néznie azzal, hogy bizony ő sem kivétel, hogy neki is …
Irodalom
Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd (elemzés)
A Halotti beszéd 1933-ban keletkezett és 1935-ben jelent meg Kosztolányi Számadás című kötetében. Az 1930-as években Kosztolányi költészete elmélyült: a Számadás kötetben és utána is nagy verseket írt, létösszegzőket, az érett, klasszikus nagy költő verseit. Ezeket a műveket nagyrészt a halálfélelem váltotta ki, Kosztolányi ugyanis rákbeteg volt: 1933 nyarán rosszindulatú ínydaganatot fedeztek fel nála, és …
Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal (elemzés)
A Boldog, szomorú dal című vers valószínűleg 1916 decemberében keletkezett. Először a Nyugatban jelent meg 1917 januárjában „újévi vers” gyanánt, majd a Kenyér és bor című kötet nyitó verse lett, ami 1920-ban látott napvilágot (Békéscsabán a Tevan Kiadó gondozásában). Első sora („Van már kenyerem, borom is van”) jelzi, hogy a kötetcímet is ez a vers …
Babits Mihály: Jónás imája (elemzés)
A Jónás imája című verset Babits egy évvel később, 1939-ben fűzte a Jónás könyvéhez, és még abban az évben megjelent a Tükör című folyóiratban. A vers talán még megrendítőbb, mint az epikai remekmű, és Babits életművének összefoglalásaként, kulcsverseként kell rá tekintenünk. Babits életét végigkísérte a hit és a hithez való viszony problémája: már gyermekkorában is …
Babits Mihály: Jónás könyve (elemzés)
A Jónás könyve alapötlete még gégeműtétje előtt megfogalmazódott Babits Mihályban, de a mű végleges formáját csak utána, 1938 februárját követően nyerte el. A költő a súlyos operációt követően, betegágyán fekve vetette papírra és augusztus 18-án adta át feleségének az elkészült kéziratot. Ekkoriban teljes némaságra volt ítélve, csak beszélgetőfüzetek segítségével tudott kommunikálni a környezetével. A vers …
Babits Mihály: Balázsolás (elemzés)
A Balázsolás című vers 1937-ben keletkezett, Babits 1938. eleji gégeműtétje előtt írta. A margitszigeti Nagyszállóban tartózkodott 1937. május 8-tól június 3-ig, egy iskolai füzetbe írogatott, a vers „csírái” itt találhatók. A mű a Pesti Naplóban jelent meg 1937. augusztus 15-én. A cím egyetlen névszó, amely utal a kezdő képre, a vers tartalmára. Szent Balázs valós …
Babits Mihály: Vers a csirkeház mellől (elemzés)
A Vers a csirkeház mellől 1931-ben íródott és a Versenyt az esztendőkkel! című kötetben jelent meg 1933-ban. Ez a kötet arról nevezetes, hogy a prófétai magatartás itt jelent meg először Babits költészetében. Az 1930-as években a fasizmus térnyerése miatt a humanista értékrendű Babits egyre magányosabbnak érezte magát, egyre idegenebb volt számára a körülötte levő világ. …
Babits Mihály: Petőfi koszorúi (elemzés)
A Petőfi koszorúi című vers 1923-ban, Petőfi Sándor születésének 100. évfordulójára íródott. A Nyugat 1923. január 1-ei számában jelent meg. Ekkor már Trianon után vagyunk, a két világháború közti időszakban, és Babits szembekerült olyan közéleti kérdésekkel, amelyek mellett nem tudott elmenni. Ekkor vette kezdetét közéleti lírája. Életszemlélete ekkortájt elkomorodott, mert a nemzeti tragédia őt is …
Babits Mihály: Ősz és tavasz között (elemzés)
Az Ősz és tavasz között című vers megírásának időpontját sokáig rejtély övezte. Babits valószínűleg 1936 őszén írhatta. Első megjelenése a szekszárdi Tolna Megyei Hírlapban az 1936. november 25-i számban lelhető fel. Az 1930-as évek közepétől Babits halálos beteg volt. 1936-tól már tudta, hogy rosszindulatú daganata, gégerákja van, és hogy meg fog halni. A halál fenyegető …
Babits Mihály: Csak posta voltál (elemzés)
A Csak posta voltál című vers a Nyugat 1932. évi első számában jelent meg először, később pedig a Versenyt az esztendőkkel! című, 1933-as kötetbe került. Korai pályaszakaszában Babits a lírai ént, vagyis az egyént állította költészete középpontjába (erről tanúskodik pl. A lírikus epilógja című verse). Kései pályaszakaszában ezzel szemben úgy vélte, hogy a költőt az …