A Mint különös hírmondó című vers 1930. szeptember-októberben keletkezett és 1933-ban jelent meg a Versenyt az esztendőkkel! című kötetben, melynek ez az egyik kulcsverse (a Mint a kutya silány házában és a Mint forró csontok a máglyán mellett). Szerepe hasonló Ady vezérverseihez. Babits dőlt betűvel szedte, ami kiemeli jelentőségét. A költő a Kisfaludy Társaság székfoglalójaként …
Irodalom
Babits Mihály: A gazda bekeríti házát (elemzés)
A gazda bekeríti házát című vers 1925 és 1927 között íródott és1925 októberében jelent meg a Nyugat októberi, 19. számában. Úgynevezett esztergomi vers, az Előhegyen levő nyári lakban készült. Az 1929-es, Az istenek halnak, az ember él című kötetbe válogatta be Babits. Pályája kezdetén a költő nehezen találta meg a maga útját: első két kötetében …
Babits Mihály: Fortissimo (elemzés)
A Fortissimo egy nagy háborúellenes költemény. 1917 februárjában íródott és a Nyugatban jelent meg, a lap 1917. március 1-jei számában, amelyet emiatt a vers miatt a hatóságok elkoboztak és istenkáromlás vádjával pert is indítottak Babits ellen, állásából is felfüggesztették. A Nyugat esztétizáló és apolitikus programja ellenére kiállt a költő mellett, mivel az erkölcsi elveket tartották …
Babits Mihály: Húsvét előtt (elemzés)
A Húsvét előtt című versét Babits Mihály 1916 márciusában írta (alkalomra) és 1916. március 26-án szabadságolásának idején szavalta a Nyugat zeneakadémiai matinéján. A versben békét követel az első világháború kellős közepén. Babits alapvetően visszafogott karakterű költő volt, aki húzódozott a politikától, pl. a munkásság gondját-baját se tudta igazán átérezni (nem arra volt hivatva, hogy költészetével …
Babits Mihály: Az őszi tücsökhöz (elemzés)
Az őszi tücsökhöz 1908-ban keletkezett és 1911-ben jelent meg Babits második kötetében, a Herceg, hátha megjön a tél is! című kötetben, melyben az Esti kérdés című vers után helyezkedik el. Ez is filozófiai költemény. Alapkérdése az, hogy miként látja egy tücsök (egy nem emberi lény) a világot: „milyen lehet tenéked a világ?” A vershelyzet szerint …
Babits Mihály: Esti kérdés (elemzés)
Az Esti kérdés című vershez Szegeden kezdett hozzá Babits 1908-ban, de csak 12 sort írt meg belőle. Később, fogarasi korszakában fejezte be 1909 őszén. Második kötetében, a Herceg, hátha megjön a tél is! című kötetben jelent meg 1911-ben. Babits első két kötete a formaművészet csodája és a költői mesterség játéka: az elégiától a szonettig, az …
Babits Mihály: Hegeso sírja (elemzés)
A Hegeso sírja (Egy görög emlékére) a Nyugat 1908. decemberi, 23-i számában, majd a Levelek Írisz koszorújából című kötetben jelent meg 1909-ben. Antik témát dolgoz fel, a tárgyias költészeteszmény jegyében. A címben jelölt műtárgy egy Kr. e. 400-as évekből származó halotti sztélé, egy görög sírtábla, egy dombormű, amely Hegesónak, bizonyos Proxénosz lányának állít emléket. Tehát …
Radnóti Miklós: A la recherche (elemzés)
Az A la recherche (kiejtés: „álá rösers”) 1944. augusztus 17-én keletkezett a Lager Heidenau-ban, Žagubica fölött a hegyekben. A Tajtékos ég című posztumusz verseskötet egyik kiemelkedő darabja. A vers születésekor Radnóti még nem idős ember, csak 35 éves, mégis számba veszi a múltat, leltárba szedi az emlékeit. Azok a szenvedések késztetik erre, amelyeket a jelenben …
Radnóti Miklós: Töredék (elemzés)
A Töredék 1944. május 19-én keletkezett. Radnóti az utolsó munkaszolgálatra való bevonulása előtt írta, és cím nélkül hagyta ránk. A Tajtékos ég című kötet kiadója adta a műnek a Töredék címet. Van olyan vélemény, amely szerint ez a vers volna a hiányzó hatodik ekloga, ez azonban vitatható. Főleg azért nem indokolt a művet a hatodik …
Radnóti Miklós: Razglednicák (elemzés)
A Razglednicák az 1944 augusztusa és októbere között íródott versciklus darabjai. A ciklus 1. verse akkortájt keletkezett, amikor az Erőltetett menet, a 4. vers néhány nappal Radnóti halála előtt. A költő 1944. május 18-án kapta az utolsó behívót munkaszolgálatra. A szerbiai Bor városába vitték, ahonnan a Lager Heidenau nevű táborba került. Itt rézbányában és útépítésen …