A Húsvét előtt című versét Babits Mihály 1916 márciusában írta (alkalomra) és 1916. március 26-án szabadságolásának idején szavalta a Nyugat zeneakadémiai matinéján. A versben békét követel az első világháború kellős közepén. Babits alapvetően visszafogott karakterű költő volt, aki húzódozott a politikától, pl. a munkásság gondját-baját se tudta igazán átérezni (nem arra volt hivatva, hogy költészetével …
Irodalom
Babits Mihály: Az őszi tücsökhöz (elemzés)
Az őszi tücsökhöz 1908-ban keletkezett és 1911-ben jelent meg Babits második kötetében, a Herceg, hátha megjön a tél is! című kötetben, melyben az Esti kérdés című vers után helyezkedik el. Ez is filozófiai költemény. Alapkérdése az, hogy miként látja egy tücsök (egy nem emberi lény) a világot: „milyen lehet tenéked a világ?” A vershelyzet szerint …
Babits Mihály: Esti kérdés (elemzés)
Az Esti kérdés című vershez Szegeden kezdett hozzá Babits 1908-ban, de csak 12 sort írt meg belőle. Később, fogarasi korszakában fejezte be 1909 őszén. Második kötetében, a Herceg, hátha megjön a tél is! című kötetben jelent meg 1911-ben. Babits első két kötete a formaművészet csodája és a költői mesterség játéka: az elégiától a szonettig, az …
Babits Mihály: Hegeso sírja (elemzés)
A Hegeso sírja (Egy görög emlékére) a Nyugat 1908. decemberi, 23-i számában, majd a Levelek Írisz koszorújából című kötetben jelent meg 1909-ben. Antik témát dolgoz fel, a tárgyias költészeteszmény jegyében. A címben jelölt műtárgy egy Kr. e. 400-as évekből származó halotti sztélé, egy görög sírtábla, egy dombormű, amely Hegesónak, bizonyos Proxénosz lányának állít emléket. Tehát …
Radnóti Miklós: A la recherche (elemzés)
Az A la recherche (kiejtés: „álá rösers”) 1944. augusztus 17-én keletkezett a Lager Heidenau-ban, Žagubica fölött a hegyekben. A Tajtékos ég című posztumusz verseskötet egyik kiemelkedő darabja. A vers születésekor Radnóti még nem idős ember, csak 35 éves, mégis számba veszi a múltat, leltárba szedi az emlékeit. Azok a szenvedések késztetik erre, amelyeket a jelenben …
Radnóti Miklós: Töredék (elemzés)
A Töredék 1944. május 19-én keletkezett. Radnóti az utolsó munkaszolgálatra való bevonulása előtt írta, és cím nélkül hagyta ránk. A Tajtékos ég című kötet kiadója adta a műnek a Töredék címet. Van olyan vélemény, amely szerint ez a vers volna a hiányzó hatodik ekloga, ez azonban vitatható. Főleg azért nem indokolt a művet a hatodik …
Radnóti Miklós: Razglednicák (elemzés)
A Razglednicák az 1944 augusztusa és októbere között íródott versciklus darabjai. A ciklus 1. verse akkortájt keletkezett, amikor az Erőltetett menet, a 4. vers néhány nappal Radnóti halála előtt. A költő 1944. május 18-án kapta az utolsó behívót munkaszolgálatra. A szerbiai Bor városába vitték, ahonnan a Lager Heidenau nevű táborba került. Itt rézbányában és útépítésen …
Radnóti Miklós: Tétova óda (elemzés)
A Tétova óda 1943-ban keletkezett és a Tajtékos ég című kötetben jelent meg. amely Radnóti utolsó verseskötete (anyagát még ő maga állította össze, de csak halála után, 1946-ban jelent meg, kiegészítve a bori táborból hazaküldött versekkel). Ekkor már egymást érték a munkaszolgálatok a költő életében, de a feleségéhez fűző erős kötelék sokszor átsegítette a legnehezebb …
Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraítélt! (elemzés)
A Járkálj csak, halálraítélt! 1936-ban keletkezett, Radnóti ötödik kötetének címadó verse. A kötet legvégén kapott helyet, ez is kiemeli jelentőségét. Mindvégig érezhető benne a halál jelenléte, ami jelzi, hogy a költő 1936-ban már tisztán látta a jövőjét, halálraítélt önmagát. 1933-tól nem lehetett kétsége saját sorsa felől, mert tisztán látta a fasizmus természetét. Ebben a szörnyű …
Radnóti Miklós: Mint a bika (elemzés)
A Mint a bika 1933-ban keletkezett, az 1935-ben megjelenő Újhold című kötet nyitó verse. Ennek a kötetnek az elején és a végén is olyan verset helyezett el Radnóti, amely egy magatartásformát rögzít: hogyan kell viselkedni a vészterhes időkben. A kötet verseit a halálsejtelem szövi át, a költő magányosan áll egy számára ellenséges világban, és csendes, …