A Tétova óda 1943-ban keletkezett és a Tajtékos ég című kötetben jelent meg. amely Radnóti utolsó verseskötete (anyagát még ő maga állította össze, de csak halála után, 1946-ban jelent meg, kiegészítve a bori táborból hazaküldött versekkel). Ekkor már egymást érték a munkaszolgálatok a költő életében, de a feleségéhez fűző erős kötelék sokszor átsegítette a legnehezebb …
Irodalom
Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraítélt! (elemzés)
A Járkálj csak, halálraítélt! 1936-ban keletkezett, Radnóti ötödik kötetének címadó verse. A kötet legvégén kapott helyet, ez is kiemeli jelentőségét. Mindvégig érezhető benne a halál jelenléte, ami jelzi, hogy a költő 1936-ban már tisztán látta a jövőjét, halálraítélt önmagát. 1933-tól nem lehetett kétsége saját sorsa felől, mert tisztán látta a fasizmus természetét. Ebben a szörnyű …
Radnóti Miklós: Mint a bika (elemzés)
A Mint a bika 1933-ban keletkezett, az 1935-ben megjelenő Újhold című kötet nyitó verse. Ennek a kötetnek az elején és a végén is olyan verset helyezett el Radnóti, amely egy magatartásformát rögzít: hogyan kell viselkedni a vészterhes időkben. A kötet verseit a halálsejtelem szövi át, a költő magányosan áll egy számára ellenséges világban, és csendes, …
József Attila: Nagyon fáj! (elemzés)
A Nagyon fáj! 1936 október-novemberében keletkezett, József Attila utolsó kötetének címadó verse. Ihletője a Gyömrői Edit pszichológusnő iránt érzett patologikus szerelem. József Attila 1931 táján kezdett pszichoanalízisre járni ideges eredetű gyomorpanaszai miatt, és 1935-36-ban Gyömrői Edit kezelte. A beteg költő anyahiányát, szeretethiányát átvitte a pszichológusnőre, aki legfőbb bizalmasa, támasza, egyetlen reménysége lett. Az indulatáttétel vagy …
József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat (elemzés)
A Tudod, hogy nincs bocsánat 1937 júniusában íródott és az év szeptemberében jelent meg. Ez József Attila életének utolsó éve, és ez a vers a költő utolsó hónapjaiban keletkezett. József Attila kései költészetének egyik legismertebb darabja, mely a személyiség ellehetetlenülésének végső stációját rögzíti. E/2. személyben íródott, de a lírai én önmagához beszél. Az önmeghatározás gondolata …
József Attila: Kései sirató (elemzés)
A Kései sirató 1935 decemberében íródott. József Attila életének utolsó éveiben sokat foglalkozott a gyermekként való létezés állapotával: elfojtott gyerekkori emlékek, vágyak szabadultak fel benne. Felnőttként arra vágyik, hogy úgy szeressék, mint egy gyermeket, vagyis oltalomra, védettségre van igénye. Ugyanakkor ezt szégyelli is, túl akar ezen lépni, mert tudja, hogy felnőtté kéne válnia. Most döbben …
József Attila: Ars poetica (elemzés)
Az Ars poetica 1937-ben keletkezett, és az év tavaszán közölte a Szép Szó. József Attila a költő feladatát fogalmazza meg benne, ugyanis pontosan látta a társadalmi feladatokat. A fasizmus előretörése miatt egyre nyomasztóbb lett a légkör, a szocializmus eszméjét pedig a sztálini korszak torzsága, törvénytelenségei mocskolták be. József Attila elszakadt a szektásodó kommunista párttól és …
József Attila: Flórának (elemzés)
A Flórának 1937 márciusában keletkezett. Ihletője Kozmutza Flóra, a fiatal pszichológusnő, akit József Attila 1937 februárjában ismert meg (Flóra később Illyés Gyula felesége lett). Flóra pszichológusként írókkal, tudósokkal végzett képekből álló tesztek alapján képesség-és hajlamvizsgálatokat. József Attilával ennek kapcsán ismerkedett meg egy baráti társaságban. A Flóra iránti beteljesületlen szerelem egy menekülési kísérlet volt a költő …
József Attila: Nem emel föl (elemzés)
A Nem emel föl 1937 tavaszán keletkezett, és a Szép Szó 1937 márciusi számában jelent meg. József Attila kilátástalan helyzetben volt és kereste a kiutat, életének folytatási lehetőségét. Vágó Mártának olvasta fel a verset, amikor az még csak félkész állapotban volt. A Nem emel föl egy istenes vers, amelynek előzményei a magyar irodalomban Balassi Bálint …
József Attila: A Dunánál (elemzés)
A Dunánál 1936 júniusában keletkezett. József Attila az illegális kommunista pártban egy ideig olyan közösségre talált, amelyhez eszmeileg közel állt. Ezekben az években kiegyensúlyozottabbnak érezte magát, főleg amikor az 1936-ban induló Szép Szó című lap szerkesztői állást kínált a számára. A lapot Cserépfalvy Imre adta ki, aki nagy tisztelője volt József Attilának. A költő Ignotus …