TALÁLATOK: 591 - 600 találat listázása a(z) 720 találatból
Batsányi János, A franciaországi változásokra és A látó költője
Elemzés

Batsányi János: A franciaországi változásokra (elemzés)

Batsányit az első magyar forradalmi vers költőjeként tartja számon a magyar irodalomtörténet, és ezt a rangot többek között A franciaországi változásokra című művének köszönheti. (Bár vannak, akik vitatják, hogy ez lenne irodalmunk első forradalmi verse, mivel nem buzdítja az olvasót az uralkodó osztály hatalmának megdöntésére. Vannak, akik csak forradalmi hevületű versnek tartják.)

Balassi Bálint: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett, Adj már csendességet, Hogy Júliára talála, így köszöne neki, Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról, Darvaknak szól, Júliát hasonlítja a szerelemhez, Kiben az kesergő Celiárúl ír, Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól , Egy katonaének, Ó, én édes hazám, te jó Magyarország, Borivóknak való, Széllel tünkdökleni
Ismertető

Balassi Bálint megkomponált versgyűjteménye

Gerézdi Rabán irodalomtörténész vetette fel az 1960-as években, hogy Balassi Bálint valószínűleg tudatosan törekedett arra, hogy életművét kötetbe szerkessze. A mai irodalomtudomány is ezen az állásponton van. Balassi költészetének nagy részét egy kódex őrizte meg az utókor számára, amelyet 1874-ben találtak meg, és amely a 17. században (1660 körül) készült – másolója nevét nem tudjuk. …

Jean Racine, a Phaedra szerzője
Elemzés

Jean Racine: Phaedra (elemzés)

Racine Phaedra c. műve 1677-ben íródott. (Olvasónapló: ITT.) Történelmi háttér: a 17. századi kultúra és művészet központja Franciaország, melynek államformája abszolút monarchia, vezetője pedig XIV. Lajos (a „napkirály”: 1643-1715) volt. XIV. Lajos uralkodásának első tizenöt évével esik egybe a francia színház nagy korszaka, Moliére és Racine diadalmenete. Ebben az időszakban egymást érték az udvari vigasságok …

Batsányi János, A franciaországi változásokra, A látó, és A rab és a madár költője
Elemzés

Batsányi János: A franciaországi változásokra (elemzés)

Batsányi János költészetének két korszaka volt: az első a magyarországi, ahol radikális epigrammatikus költészetet folytatott, a második a rabsága idején Kufsteinban írt elégiák korszaka. A franciaországi változásokra az első korszak termése. Batsányi a felvilágosodás híve volt és a nemzeti ellenállásé, de ragaszkodott a nemzeti hagyományokhoz is. A vers a Batsányi által szerkesztett Magyar Museum című …

Reneszánsz szobabelső
Ismertető

A reneszánsz kor általános jellemzői, művészete és irodalma

A reneszánsz a középkor utolsó időszakában jelent meg, művelődéstörténetileg önálló korszak. Nagyjából a 14. századtól a 16. század közepéig tartott, és ez az európai kultúra történetének egyik legnagyobb hatású időszaka. A korszakváltást nem úgy kell elképzelni, hogy egyik napról a másikra állt be a változás, ellenkezőleg: nagy volt a folyamatosság, hosszú ideig tartott az átmenet …

Albert Camus, a Közöny szerzője
Elemzés

Albert Camus: Közöny (elemzés)

Albert Camus Közöny című regénye (olvasónapló: ITT) 1942-ben jelent meg Párizsban. Albert Camus (1913-1960): algériai születésű francia író. Egy algériai faluban, Mondoviban született 1913. november 7-én szegény családban. Apja francia földmunkás, anyja egy írástudatlan spanyol asszony, aki férje halála után Algír városába költözött és mosónőként dolgozott: mosásból és takarításból tartotta el gyermekeit. Ifjúkorát Camus nyomorúságban …

Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki, Júliát hasonlítja a szerelemhez, Borivóknak való, Egy katonaének, Kiben bűne bocsánatáért könyörgett, Adj már csendességet, Széllel tündökleni
Elemzés

Balassi Bálint: Adj már csendességet (elemzés)

Az Adj már csendességet a 17. század óta a templomi énekek közt is szerepel, hiszen Balassi egyik legszebb istenes verséről van szó, amely a mai ember számára is megrendítő érzéseket ad át. Emlékeztet rá, hogy az ember milyen esendő, és mennyire szüksége van mások segítségére, támaszára. Az élet nehéz pillanatai rákényszeríthetnek minket, hogy másokhoz forduljunk…

William Shakespeare, a Rómeó és Júlia, a Hamlet, a Lear király és a LXXV. szonett szerzője
Elemzés

William Shakespeare: Lear király (elemzés)

William Shakespeare Lear király című tragédiája 1605-ben keletkezett az irodalomtörténészek szerint. Feltevésüket arra alapozzák, hogy az első felvonásban a Gloster által említett nap-és holdfogyatkozás 1605-ben volt. A mű nyomtatásban 1608-ban jelent meg. Történelmi-társadalmi háttér: A 16. század az angol reneszánsz időszaka, mely virágkornak számít Anglia történetében. A korszak társadalmára az jellemző (nemcsak Angliában), hogy az …

William Shakespeare, a Rómeó és Júlia, a Hamlet, a Lear király és a LXXV. szonett szerzője
Elemzés

William Shakespeare: LII. szonett (elemzés)

Az LII. szonett témája is a szerelem, a vonzódás, akárcsak a LXXV. szonetté. Arról szól, mennyi mindent kaptam tőled, s mennyi mindent szeretnék neked cserébe adni:   LII Úgy vagyok, mint a gazdag, aki, bár Van kulcsa, elzárt kincse rejtekébe Örvendezni túlgyakran mégse jár, Hogy ne kopjék a ritka gyönyör éle. Az ünnepnap azért kápráztat …

William Shakespeare, a Rómeó és Júlia, a Hamlet, a Lear király és a LXXV. szonett szerzője
Elemzés

William Shakespeare: LXXV. szonett (elemzés)

William Shakespeare LXXV. szonett (75. szonett) című alkotása 1595 körül keletkezett. A főleg drámaíróként ismert szerző szonettköltő is volt, 154 szonettjét 1592 és 1596 között írta. A művek pontos keletkezési ideje nem tudható. Ihletőjük és megszólítottjuk két személy. Az egyik a költő mecénása, akit Shakespeare vonzó, szőke, előkelő ifjúként magasztal (ő az első 126 szonett …