TALÁLATOK: 601 - 610 találat listázása a(z) 720 találatból
William Shakespeare, a Rómeó és Júlia, a Hamlet, a Lear király és a LXXV. szonett szerzője
Elemzés

William Shakespeare: Rómeó és Júlia (elemzés)

William Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiája feltehetőleg 1594 és 1596 között keletkezett, nyomtatásban először 1597-ben jelent meg. Történelmi háttér: a 16. század vége virágkor az angol történelemben, az angol reneszánsz időszaka. Anglia nagyhatalom lett a 16. század végére, hajói legyőzték a legyőzhetetlennek hitt spanyol Armadát (hajóhadat) 1588-ban, így a tengereket egyedül uralta. A mohó …

Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki, Júliát hasonlítja a szerelemhez, Borivóknak való, Egy katonaének, Kiben bűne bocsánatáért könyörgett, Adj már csendességet, Széllel tündökleni
Elemzés

Balassi Bálint: Egy katonaének (elemzés)

Balassi költeményeit 3 csoportra szokás osztani: szerelmes versek, vitézi versek és istenes versek. Persze, ez a három nagy téma a költő számos versében keveredik egymással, pl. a vitézi élet eseményei megjelennek több vallási és szerelmes versben is. Mivel Balassi csak egyetlen egy verset szentelt teljes egészében katonai élményeinek, méghozzá az Egy katonaéneket, a vitézi versek súlya…

angol reneszánsz, a rekonstruált Globe Színház belső tere
Ismertető

Az angol reneszánsz színház és dráma

Az angol kultúra virágkora az angol reneszánsz ideje, amely nagyjából I. Erzsébet királynő uralkodásával (1558-1603) esik egybe. Már Erzsébet királynő apja, VIII. Henrik király szakított Rómával és a katolicizmussal, így Angliában a protestantizmusnak egy sajátos válfaja jött létre, amelyben az egyház feje a király lett (anglikán egyház). Miután 1588-ban az angol hajók legyőzték a győzhetetlennek …

Reformáció: Luther Márton, Dévai Bíró Mátyás és Kálvin János
Ismertető

A reformáció kora és irodalma (ismertető leírás)

A reformáció a nyugati világ egyik legfontosabb történelmi eseménye, amely a 16. századi magyar szellemi élet fejlődésének is a legfőbb mozgatója volt. A reformáció a Luther-féle hitújítással indult el 1517-ben. Luther Márton egy német Ágoston-rendi szerzetes volt, aki 1517. október 31-én kiszögezte a wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételét, amelyekben szembeszállt a római katolikus egyház számos …

Balassi Bálint: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett, Adj már csendességet, Hogy Júliára talála, így köszöne neki, Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról, Darvaknak szól, Júliát hasonlítja a szerelemhez, Kiben az kesergő Celiárúl ír, Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól , Egy katonaének, Ó, én édes hazám, te jó Magyarország, Borivóknak való, Széllel tünkdökleni
Elemzés

Balassi Bálint: Adj már csendességet (elemzés)

Balassi Bálint Adj már csendességet című verse talán Lengyelországban keletkezett 1591-ben, a lengyelországi bujdosás során, de a konkrét élmény háttérbe szorul. Balassi hiába kereste életében a harmóniát, nem találta, és a korszak eseményei, a kései reneszánsz évtizedei se a harmóniáról szóltak (az ország három részre szakadt, nem lehetett békében, biztonságban élni, és a keresztény hit …

Balassi Bálint: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett, Adj már csendességet, Hogy Júliára talála, így köszöne neki, Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról, Darvaknak szól, Júliát hasonlítja a szerelemhez, Kiben az kesergő Celiárúl ír, Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól , Egy katonaének, Ó, én édes hazám, te jó Magyarország, Borivóknak való, Széllel tünkdökleni
Elemzés

Balassi Bálint: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott (elemzés)

Balassi Bálint Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott című verse 1584-ben íródott. A költő 30 éves volt, és házasodni készült unokahúgával, Dobó Krisztinával. A vers a Balassa-kódex 33. darabja, mely Balassi ifjúkori költeményeit zárja le és egy újabb ciklus nyitó költeménye is egyben. Tehát kitüntetett helyen szerepel a költő versgyűjteményében. (Az előtte levő …

József Attila: Tiszta szívvel, Levegőt!, Óda. Klárisok, Medáliák, Holt vidék, Külvárosi éj, Téli éjszaka, A város peremén, Reménytelenül, Eszmélet, A Dunánál, Nagyon fáj!, Nem emel föl, Kései sirató, Flórának, Ars poetica, Bukj föl az árból, Hazám, Tudod, hogy nincs bocsánat
Elemzés

József Attila: Ime, hát megleltem hazámat (elemzés)

Az Ime, hát megleltem hazámat József Attila kései költészetének egyik létösszegző alkotása, melyben a költői magatartás már búcsúzó. 1937 novemberében írta Balatonszárszón (és december 3-án meghalt), valószínűleg utolsó verse. Ime, hát megleltem hazámat Ime, hát megleltem hazámat, a földet, ahol nevemet hibátlanul irják fölébem, ha eltemet, ki eltemet. E föld befogad, mint a persely. Mert nem …

József Attila: Tiszta szívvel, Levegőt!, Óda. Klárisok, Medáliák, Holt vidék, Külvárosi éj, Téli éjszaka, A város peremén, Reménytelenül, Eszmélet, A Dunánál, Nagyon fáj!, Nem emel föl, Kései sirató, Flórának, Ars poetica, Bukj föl az árból, Hazám, Tudod, hogy nincs bocsánat
Elemzés

József Attila: Talán eltűnök hirtelen (elemzés)

József Attila kései költészetének egyik nagy létösszegző verse, a költő életének összefoglalása és értelmezése. 1937-ben íródott Balatonszárszón. A címet az utókor adta a versnek (ez az oka, hogy a cím az első sorral azonos). Talán eltűnök hirtelen, akár az erdőben a vadnyom. Elpazaroltam mindenem, amiről számot kéne adnom. Már bimbós gyermek-testemet szem-maró füstön száritottam. Bánat …

József Attila: Tiszta szívvel, Levegőt!, Óda. Klárisok, Medáliák, Holt vidék, Külvárosi éj, Téli éjszaka, A város peremén, Reménytelenül, Eszmélet, A Dunánál, Nagyon fáj!, Nem emel föl, Kései sirató, Flórának, Ars poetica, Bukj föl az árból, Hazám, Tudod, hogy nincs bocsánat
Elemzés

József Attila: Karóval jöttél (elemzés)

A Karóval jöttél 1937-es költemény, József Attila halálának évéből való. Egyik utolsó verse tehát, késői költészetének létösszegző költeménye, melyben még egyszer utoljára mérlegre teszi életét, sorsát, lehetőségeit, még egyszer utoljára rákérdez élete értelmére. Karóval jöttél, nem virággal, feleseltél a másvilággal, aranyat igértél nagy zsákkal anyádnak és most itt csücsülsz, mint fák tövén a bolondgomba (igy …

Vörösmarty Mihály: Szózat, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, Késő vágy, Országháza, Emlékkönyvbe, Előszó, A vén cigány, A Guttenberg-albumba, Ábránd, A merengőhöz, Csongor és Tünde, Szép Ilonka, Zalán futása
Elemzés

Vörösmarty Mihály: Késő vágy (elemzés)

Vörösmarty Mihály Késő vágy című verse 1839-ben keletkezett. A költő szerelmi lírájának egyik legszebb darabja. Akkor íródott, amikor Vörösmarty számára az első szerelem már nem volt több puszta emléknél, mégis sokáig tovább élt költészetében. A verset az Etelka-élményhez szokta kötni az irodalomtörténet, bár Tóth Dezső monográfiájában felveti azt a gondolatot, hogy esetleg lehetett Etelka után, …