Az irodalomtörténészek hellyel-közzel egyetértenek abban, hogy Batsányi János volt a legjobb magyar lírikus azon költők közül, akik Balassi Bálint halála és Csokonai Vitéz Mihály feltűnése között éltek. Nagyságára ékes bizonyíték az, hogy olyan témákat dolgozott fel, illetve olyan kérdésekre keresett választ, amelyeket később legnagyobb költőink legjobb alkotásaikban is boncolgattak.
Irodalom
Batsányi János: A rab és a madár (elemzés)
Batsányi a felvilágosodás másodvonalába tartozó költő, aki matuzsálemi kort ért meg. Mint tudjuk, izgága fiatalember volt, és királyellenessége miatt nemcsak Kazinczyval került összetűzésbe, hanem a hatóságokkal is. A Martinovics-összeesküvés felszámolásakor védőbeszédet írt Martinovicsék mellett, aminek az lett az eredménye, hogy egy évre lecsukták: Kufstein várában raboskodott.
Batsányi János: A rab és a madár (elemzés)
A rab és a madár a modern lírai költészet egyik első képviselője a magyar irodalomban, mivel a szerkezet, a ritmus és az érzelmek szabadon áramlanak, hullámoznak benne. Ezt a formát a Sturm und Drang költői virágoztatták fel, és „szabad ritmus”-nak vagy „szabad vers”-nek nevezték el. Batsányi először Klopstock és Herder műveiben találkozott a műfajjal, az …
Francesco Petrarca: Ti szerencsés füvek, boldog virágok… (elemzés)
Petrarca Ti szerencsés füvek, boldog virágok… kezdetű verse a Daloskönyv első részében található (a Laura életében keletkezett versek között), a kötet 162. darabja. Ez az egyik legismertebb Petrarca-mű, mely a Laura-szerelem témáját dolgozza fel. Laurához, akit 1327-ben látott meg az avignoni Szent Klára-templomban, Petrarcát élete végéig egy beteljesületlen, „eszményi” szerelem fűzte. Ti szerencsés füvek, boldog …
Giovanni Boccaccio: Dekameron (elemzés)
Boccaccio Dekameron című novellagyűjteménye 1348 és 1353 között keletkezett. A szerző egy halált jövendölő szerzetes ijesztgetése nyomán el akarta égetni, ettől a hibától jó barátja, Petrarca óvta meg. Giovanni Boccaccio (1313-1375). Firenzei volt, mint Dante és Petrarca. Apja egy firenzei bankház utazója és ügynöke, Párizsban viszonyt folytatott egy vagyontalan francia özveggyel, ebből a kapcsolatból született …
Batsányi János: A látó (verselemzés)
A látó Batsányi János utolsó jelentős verse, melyet még letartóztatása és kufsteini raboskodása előtt írt. Tehát első költői korszakának – amelyben főleg radikális epigrammákat írt – egyik utolsó darabjáról van szó. Második költői korszaka már a börtönben írt elégiák korszaka. A látó hosszabb, mint A franciaországi változásokra, de tartalma, eszmei mondanivalója…
Batsányi János: A látó (elemzés)
Batsányi megalkuvásra képtelen radikális forradalmár volt, a zsarnokság mindenkori ellensége. Azt vallotta, a hazáért élni és szenvedni, a haza ügyéért a bajt, áldozatot is vállalni, érte a rabságot és a veszélyt fel sem venni az emberi élet legmagasabb értelme. Ezt nemcsak elméletben vallotta, hanem a gyakorlatban is eszerint élt, ezért kellett sok viszontagságot, börtönt és …
Francesco Petrarca Daloskönyve
Az olasz reneszánsz három óriása: Dante, Petrarca és Boccaccio. Petrarca a 14. századi itáliai reneszánsz, az ún. trecento kiemelkedő költője. Míg Boccaccio inkább a földi, addig Petrarca inkább az égi szerelemben volt otthonos („Távol van mindentől, a szerelemtől is, mely halhatatlanná tette” – írta róla Szerb Antal). Francesco Petrarca (1304-1374), akinek eredeti neve…
Mikes Kelemen: Törökországi levelek (elemzés)
Mikes Kelemen Törökországi levelek című levélgyűjteménye 1717 és 1758 között keletkezett, a szerző törökországi emigrációjának éveiben. A mű 207 db levélből áll és 41 évet ölel fel II. Rákóczi Ferenc rodostói udvarának életéből. A 207 levél közül az első 1717. október 10-én, az utolsó 1758. december 20-án íródott a törökországi Rodostóban. Mikes valódi keltezéssel látta …
Mikes Kelemen: Törökországi levelek (elemzés)
Mikes Kelemen (1690-1761) neve egybefonódott a Törökországi levelek című munkájával. Mást nem is írt soha. Ezeknek a leveleknek megszólítottja: „Édes néném!”, „Kedves Néném!”, de Mikes soha nem küldte el őket, hanem inkább olyan napló jelleggel írta meg (törökországi tapasztalatairól, személyes élményeiről, gondolatairól és a bujdosók sorsáról számol be bennük).