Ady Endre: Új versek, Góg és Magóg fia vagyok én, A Hortobágy poétája, A magyar Messiások, A Tisza-parton, Páris, az én Bakonyom, A Szajna partján, A Gare de l’Esten. Vízió a lápon, A magyar Ugaron, Héja-nász az avaron, Örök harc és nász, Lédával a bálban, Meg akarlak tartani, Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján, Szeretném, ha szeretnének, Sírni, sírni, sírni, A fekete zongora, Mag hó alatt, Nekünk Mohács kell, Nézz, Drágám, kincseimre, Párisban járt az Ősz, A Halál rokona, A föl-földobott kő, Elbocsátó, szép üzenet, Sípja régi babonának, Bujdosó kuruc rigmusa, Új vizeken járok, Hunn, új legenda, A muszáj Herkules, Kocsi-út az éjszakában, Őrizem a szemed, A Sion-hegy alatt, Istenhez hanyatló árnyék, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Az eltévedt lovas, Krónikás ének 1918-ból, Ember az embertelenségben, Intés az őrzőkhöz, Rohanunk a forradalomba, A márciusi Naphoz

Említettük, hogy a Góg és Magóg fia vagyok én… ars poetica, amelyben Ady programot ad. Mi lehet Ady költői programja a vers alapján?

  • Először is egyszerre vallja magát az ősi, keletről hozott értékek örökösének és a nyugatról importált új költészet meghonosítójának, magyarországi megteremtőjének.
  • Továbbá egyszerre vallja magát a magyarsághoz tartozónak és ostorozza a magyarságot szellemi elmaradottsága, szellemi tunyasága miatt.
  • Küldetéses embernek tartja magát, aki nemcsak feladatának, hivatásának érzi az ország „megmentését”, de jogot is formál arra, hogy fellépjen a hazai kulturális elmaradottság, parlagiasság ellen. Ez a szerep hasonló a romantikus váteszköltői szerephez.
  • Hangsúlyozza ősi magyar voltát, de ezt azért teszi, hogy ennek révén is jogot szerezzen a magyarság megújítására, fölrázására.
  • Úgy akarja a régi nemzeti értékeket korszerűvé és életképessé tenni, megújítani, hogy közben ne veszítsék el nemzeti jellegüket, magyar vonásaikat, a történelmi múltból átörökített lényegüket.
  • Egyszerre akarja képviselni a magyarságot és a haladást, a nemzeti jelleget és a korszerűséget.
  • Lázad a hivatalos irodalom fórumai ellen, amelyek korszerűtlen irányzatokat tartanak mesterségesen életben és az ő újszerű, korszerű, modern költészetét elutasítják.

Ez egy költői program, amely esztétikai forradalmat robbantott ki, de ennek az esztétikai forradalomnak nagyon is valóságos történelmi és társadalmi közege volt. Ebben a közegben a művészi és politikai célokat nem lehetett szétválasztani. Ady költői programja tehát tartalmazott egy adott politikai irányultságot is, amelynek lényege a hagyományos feudális berendezkedés megváltoztatása volt.

Az érdekes az ennél a versnél, hogy olyan hőfokú, olyan intenzitású küzdelmet fejez ki, hogy az üzenete átjön akkor is, ha a befogadó a szimbólumokat nem érti meg és maga a vers szövege értelmileg nem mindig világos a számára. Ennek oka az, hogy Ady jelképei a vers belső világában önálló jelentést nyernek, akár az ismert történelmi tényektől is függetlenedve hozzáidomulnak a vers eszmevilágához.

Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7