Cselekmény röviden: A boszorkány Armida kimenti Rák Bendét férje, a garaboncás Hábor támasztotta viharból. Rák Bendét tíz társával együtt a tisztújítási harc során kiüldözték a vármegyéjükből. Armida elmondatja vele élete történetét.
Ebből megtudjuk, hogy Bende apját, aki „nemes árvák gyámnoka” volt, Széchenyi István Hitel c. művének olvasása közben érte a halál, anyja pedig elvesztegette vagyonukat.
Hazaérkezve utazásából, melynek során Konstantinápolyba is eljutott, Bende pénz és vagyon nélkül találta magát. Nem foghatott egyébhez, felcsapott kortesnek. Ez okozta aztán mostani szerencsétlenségüket.
Armida gondjába veszi az üldözötteket, ellátja őket igazoló levelekkel. Így lépnek fel Bendéék az idegen vármegyebeli védegyleti gyűlésen a haladó-párti Hamarfy ellen.
Nagy küzdelem bontakozik ki a csökönyös maradiak és a megfontolás nélkül haladni akarók között. A két szélsőséges, végletes tulajdonságokkal rendelkező tábor harcába Armida és Hábor is bekapcsolódik. Armida Bendéék, Hábor pedig Hamarfyék ügyét támogatja.
Armida azzal akarja Bendét még jobban lelkesíteni a küzdelemre, hogy leviszi az alvilágba, ahol apja büntetésből még mindig a Hitelt kénytelen olvasni.
Bende valóban megacélozva, elszántan tér vissza az alvilágból, de a küzdelem váratlan véget ér, mivel Armida és Hábor kölcsönös bosszújuk tüzében elégnek. Hamvaikból a „daliás” Erély és a „mondhatlan kellemű” Lelkesedés támad, akik véget vetnek az ádáz harcnak azzal, hogy kibékítik az ellenfeleket.
Elemzés: a pártküzdelem két színtéren folyik:
- valóságos földi színtér
- földöntúli, transzcendens színtér
E két színtéren a haladás és maradás örök küzdelme folyik, de a két szál csak lazán kapcsolódik egymáshoz. Az égi cselekmény egyetlen nagyjelenete egy népi babonákkal emberiessé tett égiháború, a földi cselekmény meg abból a néhány kalandból áll, amely a korteskedő Rák Bendét végigviszi a korabeli megyei politika néhány színterén.
Arany három politikai pártot mutat be, de egyikkel sem azonosul:
- szabadelvűek pártja – önzők, türelmetlenek, minden áldozattól fázó képmutatók
- konzervatívok – azért ragaszkodnak a múlthoz, mert sem a pénzüket, sem az erejüket, sem a kényelmüket nem hajlandók feláldozni a haza oltárán (Rák Bende)
- semlegesek – a két szélsőséges párt között lavíroznak, és azoknak minden bűne megvan bennük (Ingadi)
A földi harcokba a varázsló szellemek is beavatkoznak. Armida a maradiak vezérét, Rák Bendét támogatja, férje, Hábor viszont a haladás legfőbb szószólóját, Hamarfyt segíti.
Az elbeszélő minden szereplőt távolságtartó gúnnyal szemlél, nem azonosul sem a maradiakkal, sem a hebehurgya sietőkkel. Ez azt jelzi, hogy Arany János az ország polgári átalakulását Széchenyi eszméi szerint képzelte el.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
