Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez című verse 1798-ban keletkezett és Csokonai 1803-ban válogatta be a Lilla-dalok közé. Ebben az időben gyűjtötte kötetbe és rendezte sajtó alá a Lilla-dalokat, és a ciklus végére tette a költeményt, a poétai románc lezárásának szánta. (A versfüzér csak a költő halála után, 1805-ben jelent meg.) Nyolc hónapnyi boldogság jutott osztályrészül …
Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz (elemzés)
Csokonai Vitéz Mihály A tihanyi Ekhóhoz című verse 1803-ban került a Lilla-dalok közé. Egy korábbi mű átdolgozása, amely A füredi parton címet viselte (így érthető a nyitó versszak 4. sora: „Partod ellenébe űl”, azaz Füreden ül le, szemközt Tihannyal). A füredi parton 1796-ban vagy 1798-ban keletkezett (az időpont vitatott), s eredetileg a Rozália (Rózsi) név …
Csokonai Vitéz Mihály: Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz (elemzés)
Csokonai Vitéz Mihály Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz című verse 1802-ben keletkezett. Csokonai életében ez volt a legnépszerűbb verse, kéziratos énekeskönyvekbe másolták. Alapötletét Edwald von Kleist Szerelemdal a borosflaskához című bordala adta (a német anakreonitika egyik darabja). A bordal ősi lírai műfaj, klasszikus példáit megtalálhatjuk a népköltészetben is, és Csokonai pályáját is végigkísérte. A költő kezdetben …
Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz (elemzés)
Csokonai Vitéz Mihály A Magánossághoz című verse 1798-ban keletkezett Kisasszondon, a komáromi eseményeket követően. Vajda Juliannával kapcsolatos reményeinek szétfoszlása és létbizonytalansága nyomasztóan hatott a költő kedélyére, így költészetéből is eltűnt a rokokó idill és boldogságfilozófia. Ekkor került előtérbe lírájában a szentimentalizmus érzékenysége és stílushatása, amely A Magánossághoz című versében is érvényesül. Csokonai ekkor csak 25 …
Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem (elemzés)
Csokonai Vitéz Mihály Tartózkodó kérelem című verse 1803-ban keletkezett, azaz ekkor nyerte el végleges formáját (első változata Egy tulipánthoz címen 1793-ban íródott). A vers a magyar rokokó költészet egyik csúcsteljesítménye. A végleges változat csiszolt, tökéletes belső egyensúllyal rendelkező szöveg. A vers tökéletesítésének igénye jellegzetesen klasszicista vonás, a végleges változat pedig teljesen megfelel a klasszicizmus arány-, …
Csokonai Vitéz Mihály: Az estve (elemzés)
Csokonai Vitéz Mihály Az estve című verse 1794-ben keletkezett. Egy korai változata természetleírás a „létezők nagy táncáról”, mely 1789-ben készült el. A végleges mű e diákkori tájleíró versnek a továbbfejlesztett és befejezett változata, melyben a költő az egykori harmónia, az ősi egyenlőség elvesztését fájlalja. Csokonai a Gyöngyösi István által képviselt barokkos hagyományból indult ki, a …
Janus Pannonius: Saját lelkéhez (elemzés)
Janus Pannonius Saját lelkéhez című verse 1466 tavaszán keletkezett. A költő akkor írta, amikor betegsége (tüdővérzés) egyre jobban elhatalmasodott a szervezetén. A fájdalom már olyan szintet ért el, hogy a költő a halált kívánta, mint az egyetlen dolgot, ami végső enyhülést hozhat számára. Alkotói pályájának csúcsán született, amely 1466-68 között volt, és életműve összegzésének is …
Janus Pannonius: Kigúnyolja Galeotto zarándoklását (elemzés)
Janus Pannonius Kigúnyolja Galeotto zarándoklását című verse 1450-ben keletkezett, a költő első pályaszakaszán, itáliai tanulmányai alatt. Abban az időben a fiatalokat kiküldték külföldre tanulni, főleg itáliai egyetemekre, és így tett Janus nagybátyja, Vitéz János is Janusszal. Itáliai korszaka alatt a költő sok epigrammát írt, főleg csipkelődő, élcelődő epigrammákat, amilyen ez is. A Kigúnyolja Galeotto zarándoklását …
Janus Pannonius: Gryllushoz (elemzés)
Janus Pannonius Gryllushoz című verse a költő fiatalkori alkotásai közé tartozik, első pályaszakaszának termése. A fiatal Janus 1447-től 1458-ig Itáliában tanult, Ferrara, Padova és Medena városában. Gúnyolódó, ironikus alkat volt, aki mindenkivel csipkelődött. Egyházjogot tanult, mert egyházi pályára készült, de még a pápát is meg merte csipkedni. A költő az itáliai iskolai évek során már …
Victor Hugo: Az éj, az éj, az éj (elemzés)
Victor Hugo Az éj, az éj, az éj című verse 1859-ben keletkezett, abban az időszakban, amit a szerző hazájától távol, önkéntes száműzetésben töltött. A Századok legendája című epikai folyamba tartozik, a Sötétség című ciklus második darabja, amely a 34. sorszámot viseli. Külön címet nem adott neki a költő, az első szavak kiemelésével különböztetjük meg. Szerves …