A kulcs 1932-ben keletkezett és a Tengerszem című novellagyűjteményben jelent meg 1936 tavaszán. A kötet Végzet és veszély című ciklusában a negyedik novella A kulcs (a nyitó darab a szintén jelentős Fürdés című elbeszélés). A veszélyes és végzetes dolog természetesen maga az élet, amit el kell viselnie az embernek. A novellának gyermekhőse van. Kosztolányi gyermektörténeteinek …
Tóth Árpád: Meddő órán (elemzés)
A Meddő órán 1908-ban keletkezett, Tóth Árpád első kötetében (Hajnali szerenád) jelent meg 1913-ban. A költő viszonylag fiatalon halt meg, s egész életére rányomta bélyegét súlyos tüdőbetegsége és a nyomor határát súroló szegénysége. A betegség előre jelezte a tragikus véget: Tóth Árpád érezte, hogy fiatalon fog meghalni, és a végzet baljós előérzete beleivódott gondolataiba és …
Kosztolányi Dezső: Édes Anna (elemzés)
Az Édes Anna alapötlete Kosztolányi feleségétől származik, aki felvetette, hogy milyen jó lenne egy tökéletes cselédlány, aztán ráébredt, hogy ennek végzetes következményei lehetnek. Az írónak megtetszett a téma, így hozzáfogott a regényhez, melyet a Nyugat közölt folytatásokban 1926. július 1-jétől. Ez Kosztolányi utolsó regénye. Egy másik forrás szerint egy újságcikk szolgált a regény alapjául. A …
Juhász Gyula: Gulácsy Lajosnak (elemzés)
A Gulácsy Lajosnak 1922-ben keletkezett. Juhász Gyula, aki költészetében megemlékezett festőkről, zenészekről, költőtársakról és írt hozzájuk verseket, különösen szoros szálakkal kötődött Gulácsy Lajos (1882-1932) szimbolista festőhöz. A tragikus sorsú Gulácsynak ugyanolyan betegsége volt, mint Juhász Gyulának, s élete utolsó 10 évét elmegyógyintézetben töltötte. Magányban, őrülten halt meg, csak néhány költőtárs látogatta néha. Juhász Gyula volt …
Juhász Gyula: Tápai lagzi (elemzés)
A Tápai lagzi 1923-ban keletkezett és a Magyarság című lap karácsonyi számában jelent meg. Juhász Gyula ekkor már túl volt azokon az éveken, amikor eldugott kis helyekre (Máramarossziget, Léva, Szakolca, Makó) kapott tanári kinevezést, amit száműzetésként élt meg. 1921-ben végleg otthagyta a tanári pályát és újságíró lett. A verset 1923 pünkösdjére írta, akkor ünnepelték költői …
Juhász Gyula: Milyen volt… (elemzés)
A Milyen volt… az Anna-versek egy darabja, 1912 januárjában jelent meg A Hétben, Kiss József lapjában. Ihletője Sárvári Anna színésznő, akit Juhász Gyula 1908-ban ismert meg Nagyváradon, ahol tanárként dolgozott a premontrei gimnáziumban. A költő részt vett Várad pezsgő szellemi életében, megszervezte a Holnap antológiát és bekapcsolódott a helybeli Szigligeti Színház életébe is, amely két …
Juhász Gyula: Tanár úr volnék (elemzés)
A Tanár úr volnék 1910-ben íródott Nagyváradon, ahol Juhász Gyula hosszabb ideig dolgozott helyettes tanárként. Tanár úr volnék Tanár úr volnék magam is, Nyomorúságos és helyettes, Gyűlöltek a nagy istenek S e pályát adták a végzetemhez. Magyar Homérra gondolok, Ki költő és tanár volt, mint én S „a hivatalnak packázásit” Viselte béketűrőn szintén! Ó …
Kosztolányi Dezső: Ének a semmiről (elemzés)
Az Ének a semmiről 1933-ban keletkezett. Kosztolányi utolsó, Számadás című kötetében jelent meg 1935-ben. A kötet a halál árnyékában született, akkor, amikor a költő már súlyos beteg volt (rákban szenvedett) és tudta, hogy nincsen sok ideje hátra. Igyekezett megtalálni a halállal szembeni elfogadható magatartást, és verseinek fő témája is az élet szeretete és a halál …
Kosztolányi Dezső: Marcus Aurelius (elemzés)
A Marcus Aurelius 1929-ben keletkezett és először a Nyugatban jelent meg 1929. október 1-én. Később Kosztolányi utolsó kötetében, a Számadás című kötetben látott napvilágot 1935-ben. Kosztolányi a versben saját ars poeticáját és költőeszményét fogalmazza meg. Olyan művészmagatartást tartott ideálisnak, amely messze áll mindenfajta messianizmustól és váteszi gesztustól, vagyis az Ady-típusú költők magatartásától. Erre az önvallomásszerű …
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke (elemzés)
Az Esti Kornél éneke 1933-ban keletkezett és Kosztolányi utolsó, Számadás című kötetében jelent meg 1935-ben. Esti Kornél a Kosztolányi-életmű kulcsfigurája, novelláskötetet is írt róla Kosztolányi (1936). Beszédes nevű irodalmi alakról van szó, aki úgyszólván „eggyé vált” Kosztolányival. Az Esti vezetéknév azt sugallja, hogy az élete alkonyán van (az este a nap vége, a nap alkonya). …