Az Esti kérdés című vershez Szegeden kezdett hozzá Babits 1908-ban, de csak 12 sort írt meg belőle. Később, fogarasi korszakában fejezte be 1909 őszén. Második kötetében, a Herceg, hátha megjön a tél is! című kötetben jelent meg 1911-ben. Babits első két kötete a formaművészet csodája és a költői mesterség játéka: az elégiától a szonettig, az …
Babits Mihály: Hegeso sírja (elemzés)
A Hegeso sírja (Egy görög emlékére) a Nyugat 1908. decemberi, 23-i számában, majd a Levelek Írisz koszorújából című kötetben jelent meg 1909-ben. Antik témát dolgoz fel, a tárgyias költészeteszmény jegyében. A címben jelölt műtárgy egy Kr. e. 400-as évekből származó halotti sztélé, egy görög sírtábla, egy dombormű, amely Hegesónak, bizonyos Proxénosz lányának állít emléket. Tehát …
Radnóti Miklós: A la recherche (elemzés)
Az A la recherche (kiejtés: „álá rösers”) 1944. augusztus 17-én keletkezett a Lager Heidenau-ban, Žagubica fölött a hegyekben. A Tajtékos ég című posztumusz verseskötet egyik kiemelkedő darabja. A vers születésekor Radnóti még nem idős ember, csak 35 éves, mégis számba veszi a múltat, leltárba szedi az emlékeit. Azok a szenvedések késztetik erre, amelyeket a jelenben …
Radnóti Miklós: Töredék (elemzés)
A Töredék 1944. május 19-én keletkezett. Radnóti az utolsó munkaszolgálatra való bevonulása előtt írta, és cím nélkül hagyta ránk. A Tajtékos ég című kötet kiadója adta a műnek a Töredék címet. Van olyan vélemény, amely szerint ez a vers volna a hiányzó hatodik ekloga, ez azonban vitatható. Főleg azért nem indokolt a művet a hatodik …
Radnóti Miklós: Razglednicák (elemzés)
A Razglednicák az 1944 augusztusa és októbere között íródott versciklus darabjai. A ciklus 1. verse akkortájt keletkezett, amikor az Erőltetett menet, a 4. vers néhány nappal Radnóti halála előtt. A költő 1944. május 18-án kapta az utolsó behívót munkaszolgálatra. A szerbiai Bor városába vitték, ahonnan a Lager Heidenau nevű táborba került. Itt rézbányában és útépítésen …
Radnóti Miklós: Tétova óda (elemzés)
A Tétova óda 1943-ban keletkezett és a Tajtékos ég című kötetben jelent meg. amely Radnóti utolsó verseskötete (anyagát még ő maga állította össze, de csak halála után, 1946-ban jelent meg, kiegészítve a bori táborból hazaküldött versekkel). Ekkor már egymást érték a munkaszolgálatok a költő életében, de a feleségéhez fűző erős kötelék sokszor átsegítette a legnehezebb …
Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraítélt! (elemzés)
A Járkálj csak, halálraítélt! 1936-ban keletkezett, Radnóti ötödik kötetének címadó verse. A kötet legvégén kapott helyet, ez is kiemeli jelentőségét. Mindvégig érezhető benne a halál jelenléte, ami jelzi, hogy a költő 1936-ban már tisztán látta a jövőjét, halálraítélt önmagát. 1933-tól nem lehetett kétsége saját sorsa felől, mert tisztán látta a fasizmus természetét. Ebben a szörnyű …
Radnóti Miklós: Mint a bika (elemzés)
A Mint a bika 1933-ban keletkezett, az 1935-ben megjelenő Újhold című kötet nyitó verse. Ennek a kötetnek az elején és a végén is olyan verset helyezett el Radnóti, amely egy magatartásformát rögzít: hogyan kell viselkedni a vészterhes időkben. A kötet verseit a halálsejtelem szövi át, a költő magányosan áll egy számára ellenséges világban, és csendes, …
József Attila: Nagyon fáj! (elemzés)
A Nagyon fáj! 1936 október-novemberében keletkezett, József Attila utolsó kötetének címadó verse. Ihletője a Gyömrői Edit pszichológusnő iránt érzett patologikus szerelem. József Attila 1931 táján kezdett pszichoanalízisre járni ideges eredetű gyomorpanaszai miatt, és 1935-36-ban Gyömrői Edit kezelte. A beteg költő anyahiányát, szeretethiányát átvitte a pszichológusnőre, aki legfőbb bizalmasa, támasza, egyetlen reménysége lett. Az indulatáttétel vagy …
József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat (elemzés)
A Tudod, hogy nincs bocsánat 1937 júniusában íródott és az év szeptemberében jelent meg. Ez József Attila életének utolsó éve, és ez a vers a költő utolsó hónapjaiban keletkezett. József Attila kései költészetének egyik legismertebb darabja, mely a személyiség ellehetetlenülésének végső stációját rögzíti. E/2. személyben íródott, de a lírai én önmagához beszél. Az önmeghatározás gondolata …