A vers 1848 januárjában keletkezett Pesten. Nem közvetlen tájélmény ihlette: Petőfi emlékezetből idézte fel a pusztai tájat, hiszen nem tartózkodott ott, mikor a verset írta, és bár a téli időszak stimmel, valószínűleg a meleg szobában ült, nem kint a csikorgó hidegben. A puszta télen a forradalmi látomásköltészet és a tájlíra keveréke. A tájleírás, a látvány …
Petőfi Sándor: Magyar vagyok (elemzés)
A vers 1847-ben íródott és még ugyanabban az évben meg is jelent a győri Hazánk c. folyóiratban. Nehéz év volt az: éhínség dúlt az országban, nagy volt a nyomor a több éve tartó rossz termés miatt. Petőfi nagyon haragudott a társadalomra, és dühös volt a politikai életben zajló események miatt is, mivel több ellenzéki megye …
Petőfi Sándor: A helység kalapácsa (elemzés)
A helység kalapácsa 1844 októberében keletkezett, Petőfi első epikus költeményeként. A költő arra szánta, hogy demonstrálja vele az új költői ízlést, amit ő akar behozni a magyar irodalomba. Meglehetősen támadólag lépett fel, hiszen egy olyan művet alkotott, amivel gyakorlatilag kicsúfolta, kigúnyolta az akkor uralkodó stílusirányzatot. Szembehelyezkedett a romantika dagályosságával, pátoszával, fennkölt hangnemével és a szentimentalizmus …
Petőfi Sándor: Ha életében (elemzés)
A Ha életében című vers 1845 elején születetett, s annak a versciklusnak egyik legszebb darabja, amely a 15 éves korában hirtelen elhunyt Csapó Etelka halála után született (Cipruslombok Etelke sírjáról). Kis rövid, 8 soros dalról van szó, amelynek szépségét a második versszak adja: Ha életében Ha életében nem szerettem volna A szőke fürtök kedves …
Petőfi Sándor: A Tisza (elemzés)
A Tisza című vers 1847 februárjában keletkezett Pesten. Petőfi egy korábbi élményére tekint vissza, amelyet egy Tisza-parti látogatása során szerzett. A verset múlt időben írta, éppen azért, mert egy visszaemlékezésről van szó. A költő a parton áll, a Tisza mellette folyik, de azt lehet mondani, hogy inkább a lelkében hömpölyög az ár. Látja a folyót …
Eötvös József: A vár és a kunyhó (elemzés)
A költemény 1837-ben íródott, műfaja szerint románc. Arról nevezetes, hogy Petőfi Sándor erre válaszul írta Palota és kunyhó című versét, melyben Eötvös művével vitatkozik. Érdemes mindkét verset elolvasni, mert így kaphatunk teljes képet a polémiáról. (A Petőfi-versről ITT írtam.) A vár és a kunyhó Áll grófi vár magányosan A puszta bérczfokon, Kőczímer a kapuk felett, …
Petőfi Sándor: Palota és kunyhó (elemzés)
A vers 1847 januárjában keletkezett Pesten, és a kor hasonló témájú verseivel száll vitába, azaz a kor irodalmi divatjából nőtt ki. A cím is egy 1837-es Eötvös-mű (A vár és a kunyhó) címét idézi, és annak ellenverse, párdarabja akar lenni, azzal vitatkozik. (Érdemes A vár és a kunyhót is elolvasni, ITT írtam róla.) Eötvös József …
Petőfi Sándor: A csárda romjai (elemzés)
A verset 1845 októberében írta Petőfi otthon, Szalkszentmártonban, ahol szülei minden addiginál nagyobb nyomorban tengették életüket. A költő éppen állástalan és pénztelen volt, így nem tudott rajtuk segíteni, ráadásul egy reménytelen szerelem is megkeserítette az életét (Mednyánszky Berta iránt). Ez az időszak az önkeresés, az önvizsgálat időszaka lett a számára, a vívódások időszaka, hogy hogyan …
Petőfi Sándor: Honfidal (elemzés)
A Honfidal című vers 1844 január-februárban íródott Debrecenben, ahol Petőfi egy igen nehéz, nyomorúságos telet töltött el (erről az Egy telem Debrecenben című versében számol be). Honfidal Tied vagyok, tied, hazám! E szív, e lélek; Kit szeretnék, ha tégedet Nem szeretnélek? Szentegyház keblem belseje, Oltára képed. Te állj, s ha kell: a templomot Eldöntöm érted; …
Petőfi Sándor: Falun (elemzés)
A Falun című vers 1845 augusztusában íródott. Azt a nyarat Petőfi a szüleinél töltötte, akik ekkor már nem Dunavecsén, hanem Szalkszentmártonban laktak. Itt írta A jó öreg kocsmáros mellett ezt a verset is. Falun Király vagyok most minden alkonyon: A nap pirosló fényt lövel reám, A nap pirosló búcsusúgara Biborra festi egyszerű ruhám. Gyönyörrel járom …