A Honfidal című vers 1844 január-februárban íródott Debrecenben, ahol Petőfi egy igen nehéz, nyomorúságos telet töltött el (erről az Egy telem Debrecenben című versében számol be). Honfidal Tied vagyok, tied, hazám! E szív, e lélek; Kit szeretnék, ha tégedet Nem szeretnélek? Szentegyház keblem belseje, Oltára képed. Te állj, s ha kell: a templomot Eldöntöm érted; …
Petőfi Sándor: Falun (elemzés)
A Falun című vers 1845 augusztusában íródott. Azt a nyarat Petőfi a szüleinél töltötte, akik ekkor már nem Dunavecsén, hanem Szalkszentmártonban laktak. Itt írta A jó öreg kocsmáros mellett ezt a verset is. Falun Király vagyok most minden alkonyon: A nap pirosló fényt lövel reám, A nap pirosló búcsusúgara Biborra festi egyszerű ruhám. Gyönyörrel járom …
Petőfi Sándor: Egy telem Debrecenben (elemzés)
Az Egy telem Debrecenben című vers 1844 júliusában és augusztusában íródott. Élményi alapja, hogy 1843 novemberétől 1844 februárjáig Petőfi egy nyomorúságos telet volt kénytelen eltölteni Debrencenben. A költő színésznek ment Debrecenbe az ottani társulathoz, mert a székesfehérvári társulat, amelynél vándorszínészként dolgozott, és amely később Kecskemétre költözött, csődbe ment. Debrecen színházának igazgatója befogadta Petőfit, de valószínűleg …
Petőfi Sándor: Az alföld (elemzés)
Petőfi Sándor Az alföld című verse 1844 júliusában keletkezett Pesten. Jelentősége az új tájeszmény megfogalmazása: Petőfi a rónaságot, az alföldet magasztalta, amivel újat hozott a magyar irodalomba. Tudjuk, hogy a romantika tájeszménye másmilyen volt. A romantikus táj mindig vadregényes, zordon, ember nem lakta hegyvidék. Ezzel szemben Petőfi a síkságot, a rónaságot tette meg új tájeszménnyé. …
Petőfi Sándor: A vén zászlótartó (elemzés)
A vén zászlótartó című vers 1848-ból való. Petőfi Erdődön írta ’48 októberében. Mint tudjuk, márciusban a nép fegyvert fogott, s ennek láttán Petőfi versben magasztalta fel a szegény nép hazaszeretetét. Bár a forradalom első csatája adja a vers történelmi hátterét, A vén zászlótartó inkább a családversek közé tartozik, mivel Petőfi édesapjáról szól. A költő az …
Petőfi Sándor: A jó öreg kocsmáros (elemzés)
A Jó öreg kocsmáros című vers 1845 nyarának végén íródott Szalkszentmártonban, ahol szüleit látogatta meg a költő (a Petrovics család ekkor már nem Dunavecsén, hanem Szalkszentmártonban lakott). A vers beszélője egy kocsmában lakik, ahol nem kell fizetnie az életért-italért. Kiderül, hogy azért nem, mert a kocsmáros az édesapja. Mindez életrajzi ihletésű motívum, Petőfi családversei közé …
Petőfi Sándor: Szülőimhez (elemzés)
A Szülőimhez című vers Pesten született és 1844 augusztusából való. Petőfi azután írta, hogy kétszer hazalátogatott szüleihez Dunavecsére: először áprilisban, de csak néhány napig maradt, aztán visszatért Pestre. Második látogatásakor két teljes hónapot töltött otthon, egészen júniusig maradt. Utána visszament Pestre, június elején kellett ugyanis megkezdenie munkáját segédszerkesztőként a Pesti Divatlapnál. A tréfás-kedélyes hangvételű versben …
Petőfi Sándor: István öcsémhez (elemzés)
Az István öcsémhez 1844 júniusában keletkezett Pesten, nem sokkal azután, hogy a költő másodszor is meglátogatta szüleit Dunavecsén (első dunavecsei tartózkodásának az Egy estém otthon állít emléket). A vers Petőfi költői levele öccséhez, aki egyetlen testvére volt. Abban az időben íródott, amikor szüleinek sorsa válságosra fordult. A költő megható sorokban folyamodik testvéréhez, akit arra kér, …
Petőfi Sándor: Füstbement terv (elemzés)
A Füstbement terv 1844 áprilisában keletkezett. A nagy útról hazatérő fiú élménye kap hangot a versben. Ebben az időben Petőfi olyan családverseket írt, amelyeknek alaphangulatát a hazatérő gyermek érzelmi állapota adja. A versnek hiteles életrajzi háttere van. Az 1844 áprilisában Dunavecse felé tartó Petőfi rengeteg viszontagságon volt túl: katonáskodása közben megbetegedett, leszerelték, végignyomorgott egy telet …
Petőfi Sándor: Egy estém otthon (elemzés)
Az Egy estém otthon 1844 áprilisában keletkezett Dunavecsén. Illyés Gyula szerint ez a vers az új ízlés egyik nagy diadala, mivel szembefordul a korábbi költőeszménnyel. Petőfi úgy gondolta, nemcsak a magasabb rendű érzelmeknek van helyük a költészetben, hanem minden érzelemnek, ha az őszinte, ha valóban ott él az ember lelkében. Ebben az időszakban több olyan …