Az 1840-es évek elején Vörösmarty hazafias költészete a tetőpontjára ért. Ennek hátterében a Habsburg-önkényuralom enyhülése és az általános reménykedés légköre áll. Az 1839-40-es országgyűlés eredményei, Kossuth Lajos börtönből való kiszabadulása, fellépése, harckezdése ugyanis lelkes politikai atmoszférát hozott létre.
Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba (elemzés)
A Szózat megírásától fogva mintegy tíz évig Vörösmarty a reformkori harcok nagy költője volt. Verseiben közösségi témákat dolgozott fel, főleg az óda és az elégia műfajában (bár ódáit a belső nyugtalanság a rapszódia irányába sodorja). Epigrammából is sokat írt az 1840-es években, és jóformán mindegyik valamilyen alkalomra született…
Kosztolányi Dezső: Édes Anna (elemzés)
Kosztolányi Dezső (1885-1936) sokoldalú szerző volt: nemcsak költő, hanem kiváló novella-és regényíró, valamint esszéista is. Az 1920-as években felerősödött érdeklődése a mélylélektan iránt. Mivel felismerte, hogy a mélylélektan tanulságai elsősorban történéses művekben hasznosíthatók, figyelme a regény műfaja felé fordult.
Ottlik Géza: Iskola a határon (elemzés)
Az Iskola a határon 1959-ben jelent meg, de Ottlik már 1948-ban befejezte, csak visszakérte kéziratát a kiadótól, hogy még dolgozhasson rajta (később, az ötvenes évek elején, a dogmatikus irodalompolitika időszakában viszont már nem lehetett kiadni). Ez a regény Ottlik életművének legjelentősebb darabja. Ez az életmű egyébként terjedelmét tekintve kicsike…
Vörösmarty Mihály: A merengőhöz (verselemzés)
A merengőhöz című vers többek között arról híres, hogy ezt a művet adta Vörösmarty nászajándékul leendő feleségének, Csajághy Laurának. Emellett a magyar szerelmi lírának is egyik legszebb darabja, melyben a legábrándosabb magyar költő hirdet harcot az ábrándok ellen. Kivételes művészi sikerültségét szállóigévé vált sorai – „Hová merült el szép…
Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala (elemzés)
A Zrínyi dala sötét, komor hangulatú vers. Kölcsey borúlátó költő volt, akit a közéleti kudarcok és csekei elszigeteltsége mély pesszimizmusba sodortak. Látta, hogy a konzervatív erők ellenállnak a szükséges reformoknak (nemzeti függetlenség, jobbágyfelszabadítás), az első reformországgyűlés kudarccal ért véget, így a költőt egyre jobban nyomasztotta a nemzethalál víziója.
Vörösmarty Mihály: Ábránd (verselemzés)
Az Ábránd a magyar romantika egyik legszebb szerelmes költeménye, amely egy örökzöld, általános emberi élethelyzetet mutat be: a szerelmes férfiét, aki mindenét feláldozná azért, hogy kedvese viszontszeresse. Van valami tragikus a viszonzást sóvárgó, soha be nem teljesülő vágyban, ami kiérződik a költeményből.
Babits Mihály: Jónás könyve (elemzés)
Ady halála után Babits Mihály akarva-akaratlanul is irodalmi vezér lett, hiszen 1929-től ő szerkesztette a Nyugatot és a szegény sorsú írókat támogató Baumgarten Alapítványnak is kurátora volt. Sok fiatal alkotó ragaszkodott hozzá, pl. Radnóti Miklós és Illyés Gyula is. Akkora befolyása, tekintélye volt, mint egykor Kazinczy Ferencnek vagy Vörösmarty Mihálynak.
Vörösmarty Mihály: Szózat (verselemzés)
Vörösmarty Mihály nem véletlenül lett a magyar hazafias líra nagy alakja: a hazafias érzést, a nemzeti öntudatot otthonról hozta, szinte az anyatejjel szívta magába. Édesapja elszegényedett kisnemes volt (a család ősei a 17. század közepén szereztek nemességet), rokonai egyszerű foglalkozásokat űztek (egyik nagybátyja strázsamester volt, a másik csősz). Birtokuk nem lévén…
Arany János: Toldi estéje (elemzés)
Arany János, a magyar romantika nagy költője, a Toldival robbant be az irodalmi köztudatba 1847-ben. A művel megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát és jeles költőtársa, Petőfi Sándor barátságát is. A Toldi-trilógia 3. része, a Toldi estéje 1847-48 fordulóján született, alig néhány hónappal a Toldi után. Hangulata, életszemlélete mégis egészen más.