Az első mondatból m egtudjuk, hogy a főhős anyja aznap meghalt, vagy talán az előző napon, narrátorunk nem is tudja pontosan. „Ma halt meg anyám. Vagy talán tegnap, nem is tudom pontosan.” A főszereplő, akinek a neve egyelőre nem derül ki, sürgönyt kapott attól a menhelytől (idősek otthonától), ahol édesanyja élt. Elég érzéketlenül fogadja az anyja halálhírét…
Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke (verselemzés)
Kölcsey halála évéből, 1838-ból való a vers, tehát utolsó nagy költeményéről van szó. Természetesen nem utolsó műnek szánta (végül utolsó előtti lírai alkotása lett), hanem még készült egy nagy műre, de mivel egy gyors lefolyású, váratlan betegségben elhunyt, a Zrínyi második éneke lényegében pályája befejező, összegző műve lett.
Jean Racine: Phaedra (olvasónapló)
A Phaedra Racine előszavával kezdődik, amelyben a szerző elmondja, hogy a tragédia témáját Euripidésztől kölcsönözte. Szerinte Phaedra karaktere nem véletlenül volt népszerű az ókorban, és nem véletlenül van sikere most is, hiszen megvan benne minden, amivel Arisztotelész szerint a tragikus hősnek rendelkeznie kell, hogy egyszerre együttérzést és irtózatot is keltsen.
Sütő András: Csillag a máglyán (olvasónapló)
A szerző a világtörténelem egyik kiélezett időszakát eleveníti fel, és azokat a kérdéseket vizsgálja, amelyek a 20. század emberét nagyon foglalkoztatták: történelmi haladás és reakció, forradalom és reform, hatalom és erkölcs, forradalmi eszme és gyakorlat. A műben nem a cselekmény, hanem kifejezetten a párbeszédek dominálnak és a gondolatok a hangsúlyosak, ezért nehéz…
Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas (verselemzés)
Kölcsey megfoghatatlan, elvont ideálokért rajongó költő volt. Ennek következményeként elégedetlenség, meghasonlás lett a sorsa. Mivel céljait nem érhette el és vágyai nem elégülhettek ki, fásult közönybe, pesszimizmusba zuhant, ami épp a vágyott ideálokat tagadtatta meg vele. Kiábrándult abból a hitéből is, hogy a világot a rend, igazság, tudatos célszerűség igazgatja.
Kölcsey Ferenc: Himnusz. A magyar nép zivataros századaiból (verselemzés)
Kölcsey Ferenc nem hagyott hátra túl sok lírai alkotást, de ő a legszentebb magyar költemény szerzője, és a 19. század egyik mintaszerű alakja, aki a közéletben is a Himnusz szellemiségének megfelelő feladatot vállalt. Irodalomtörténeti hatása hallatlanul nagy. Tépelődő, öngyötrő hajlamú költő volt. Ugyanolyan elszigetelten élt Csekén, mint Berzsenyi Niklán…
Az óda műfaja
Az óda mai fogalmunk szerint fenséges tárgyról szóló, ünnepélyes, emelkedett hangnemű költemény. Témája többnyire magasztos, terjedelme hosszabb, és törekszik az érzelmi hatásosságra. Általában van valamilyen fontos üzenete, egy eszmét vagy gondolatot bont ki. (szólhat pl. a kortársakhoz a példaadás szándékéval). Szerkezete és ritmikája bonyolult…
Klasszicizmus az irodalomban (ismertető írás)
A felvilágosodás korának két uralkodó stílusirányzata volt: a klasszicizmus és a szentimentalizmus. Utóbbival külön esszében foglalkozunk, ennek az írásnak a klasszicizmus a témája, melyről kizárólag irodalmi vonatkozásban fogunk beszélni (de természetesen létezett más művészeti ágakban is, festészetben, szobrászatban, építészetben, zenében stb.).
Berzsenyi egyénisége és költői világa
Nemeskürty István szerint, aki monográfiájában új megvilágításba kívánta helyezni Berzsenyi Dániel alakját, kevés költővel bánt el olyan igazságtalanul a magyar irodalomtörténet, mint éppen Berzsenyivel. Számos félreértés nyomán alakult ki az a Berzsenyi-kép, amely makacsul tartja magát a köztudatban, és amely elég egyoldalú, torz ítélet a „niklai remete” fölött.
Berzsenyi és Kölcsey vitája: a „goromba recenzió” hátteréről
Berzsenyi Dániel nem volt termékeny költő: élete végéig mindössze 137 verset írt, utolsó húsz évében pedig teljesen elhallgatott. A viszonylagos költői terméketlenségnek lehettek személyes okai: a gazdálkodó élet sok gondja-baja, rokoni perpatvarok, pereskedés stb. kötötték le energiáit. Egyik levelében ő maga írta, hogy a mindennapi gondok…