Babits Mihály: A lírikus epilógja, Cigány a siralomházban, In Horatium, Messze... messze..., Fekete ország, Hegeso sírja, Esti kérdés, Az őszi tücsökhöz, Húsvét előtt, Fortissimo, A gazda bekeríti házát, Mint különös hírmondó, Csak posta voltál, Ősz és tavasz között, Petőfi koszorúi, Vers a csirkeház mellől, Balázsolás, Jónás könyve, Jónás imája

Összefoglalva azt mondhatjuk, az Esti kérdés a helyszíneket, a mindennapokat, az élményeket ünnepli, varázsos pillanatokat vetít elénk. Az első két részben kifejti a helyzeteket, a harmadikban pedig rákérdez mindennek az értelmére. Azt kérdezi, mire van ez a pompa, színgazdagság, formagazdagság? A sok szépség láttán mégiscsak megfog ez a gondolat.

Az elmúlástól, a haláltól való félelem dolgozik a lírai én kérdései mélyén, és a zárlat nem oldja fel ezt a félelmet, mivel a kérdésekre nem kapunk választ. Olyan ősi kérdések ezek, amelyekre nem lehet választ adni, legalábbis megnyugtatóan sohasem lehet felelni rájuk. Legfeljebb megsejteni lehet valamit a létezés titkaiból a meditáció, a tudatműködési folyamat feltárása által.

De Babits filozofikus költészetében amúgy is fontosabb a kérdés, mint a válasz. Fontosabb, hogy ráirányítja a figyelmünket valamire, jelen esetben a lét és a nem-lét közti feszültségre.

Ugyanakkor a megelőző sorokban mégis ott rejlik a válasz: a jelen és a múlt szépségét bemutató képek, a kellemes, szívet melengető emlékek adják meg a választ. A válasz valahol az, hogy értelemmel nem lehet felfogni az életet, csak csodálni lehet és örülni neki. Hiszen az élet attól igazán szép és emberi, hogy a keletkezés és az elmúlás is részét képezi.

Az Esti kérdés verselése időmértékes, ötös és hatodfeles jambusi sorokból áll.

Rímei páros és keresztrímek, de néhol ölelkező rímet is találunk. Egyébként a rímelés is nagy műgondról árulkodik, a rímképlet bámulatos megszerkesztettséget mutat.

Rímszerkezet:

Az 1-34. sorig váltakozik:
● 6 sor páros rím és
● 4 sor keresztrím

A 34. sortól (a vers logikai fordulópontjától) változik a rímképlet:
● a a b b c b b c
● jön egy középrímmel kiemelt rímtelen sor („miért a dombok és miért a lombok”)
● a b b a c c a d d a (ölelkező rímek egyfajta variációja)

Bravúros megoldású már az első rím is, amelyben különböző jelentésű, szófajú, de azonos alakú szavak csendülnek össze („lágyan takaró”-„bársonytakaró”). A továbbiakban váltakoznak a hím-és nőrímek, a mély és magas hangúak, és a végrímek mellett itt-ott belső és rejtett rímek is feltűnnek.