A Dukai Takács Judithoz műfaja episztola (költői levél), ami akkor népszerű műfaj volt. Prózai levél is íródott Dukai Takács Judithoz. Ez a kettő, a verses és a prózai levél kiegészíti egymást. Mindkettő a haladás, a felvilágosodás jegyében fogant és a költő hivatásérzetét juttatja kifejezésre.
Típusa: hivatás-vers, mely életcélt jelöl ki a címzett részére, és megjelöli az utat is, amelyen Judit ezt a célt elérheti. A lírai én továbbá általánosságban is szorgalmazza a női művelődés elősegítését, mert csak olyan nő lehet megfelelő társa a férfinek, aki intellektuálisan is méltó partnere.
Hangneme emelkedett, idealista, humánus. Hangulata izgatott, szárnyaló, vallomásos, szenvedélyes, már-már himnikus magaslatba emelkedő.
Fő eszmei mondanivaló: „A míveletlen föld csak gazt terem; / A lélek is csak úgy emelkedik / A virtusokhoz égi szárnyakon / Ha delphi isten önt sugárt belé…” A „delphi isten” Apolló, a művészetek és a tudomány istene az antik mitológiában.
Kifejezőeszközök: költői kérdés, fokozás. Antik utalások bőséges használata jellemző. Klasszikus költői mintákon nevelődött, klasszikus műveltségű költő lévén Berzsenyi szívesen használ görög-római mitológiai utalásokat és latinos szavakat.
Áon: mondabeli görög hős, nevét általában a költők és a költészet megjelölésére használták.
Pindar (Pindarosz): görög lírikus, akinek kedvelt műfaja a dithyramb (csapongó hangulatú, lelkes hangú költemény)
Pindus: a Dinári-Alpok egyik hegylánca Görögországban. a múzsák lakhelyének is tartották.
Sappho: híres görög költőnő, témája a szenvedélyes, de bánatos szerelem.
Virtus: erény.
Poézis: költészet.
Szimbola: költői kép.
Melosz: dal.
Csillagnimbusz: csillagkoszorú, dicsfény.
Mirtusz: délszaki növény, az ártatlanság jelképe.
Múzsák, gráciák: a művészetek és a báj istennői.
Minerva: a művészetek és a tudományok istennője.
Arion: görög mondaköltő, akit egy delfin mentett ki a tengerből.
Klavír: zongora.
A „guzsaly” fonáshoz használt eszköz, a „tő” pedig a tű régies alakja. – Azt jelképezik, hogy a nőt csak háztartási munkára korlátozta a régi társadalmi felfogás.
A „képzelődés” szót a fantázia, a költői képzelet értelmében használja Berzsenyi.
Cím: személyjelölő. Berzsenyi lelkesedett Dukai Takács Juditért, elismerte szellemi értékeit, költői tehetségét, csodálta fiatalságát és szépségét. Már-már „lelki szerelem”-hez hasonló ábrándokkal vette őt körül, ugyanakkor a versben komplikált érzelemvilág jelenik meg. Át-és átszövik egymást az intellektuális és az emocionális motívumok.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
