Az Újszövetség keletkezése, címe, szerkezete
Keletkezése: a Kr. u. 1-2 században keletkezhetett, szerzői az apostolok (Jézus 12 tanítványát nevezték így, később pedig a keresztény hit első terjesztőit).
Kanonizációja: hosszú folyamat eredményeként az i.sz. 4. századra ért véget, amikor a karthágói zsinat 397-ben megerősítette azoknak a könyveknek a jegyzékét, amelyeket a sok egyéb keresztény irat között kinyilatkoztatottnak fogadtak el.
Műfajai: evangélium, parabola, példabeszéd stb.
Cím: Jeremiás próféta az Ószövetségben egy új szövetségről ír, mivel az emberek megszegték az Ószövetségben említett törvényeket. Az újabb szövetséget Isten Jézus Krisztus által kötötte az egész emberiséggel. Azaz a szövetség köre kiterjesztett: nemcsak a zsidókra vonatkozik. Minden embernek lehetősége van Krisztus követésére, ami utat kínál az üdvözüléshez.
Témája: Megerősített és kiterjesztett szövetség Isten és egyszülött fia, Jézus Krisztus által a benne hívők számára. Jézus Isten fia, akit a zsidó nép keresztre feszített, és aki kínhalálával megváltja az emberiséget bűneitől. Jézus valószínűleg i.e. 7-ben született Betlehemben.
Jézus váltsága: szent életével és ártatlanul elszenvedett halálával megszerezte az emberek számára a bűnbocsánatot és az örök életet.
Tartalma: Jézus élete, az apostolok tettei, látomás a világ végéről.
Nyelve: az Újszövetség nyelve görög, azon belül koiné görög (a hellenizmus korának nyelve)
Szerkezet:
I. rész: történeti könyvek – a 4 evangéliumot tartalmazza (Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma), amelyek Jézus életének történetét mondják el. Az evangélium szó jelentése: „örömhír” – Jézus az üdvösséget nevezte örömhírnek, az apostolok Jézus életét, tanításait nevezték evangéliumnak, vagyis örömhírnek..
Szinoptikusok („együtt látók“): Máté, Márk és Lukács. Ugyanazt a hagyományanyagot dolgozták fel, így műveikben sok az azonosság.
- Márk evangéliuma – a legkorábbi és a legrövidebb.
- Máté evangéliuma – bővebb
- Lukács evangéliuma – részletes és a legpoétikusabb, legköltőibb előadásmódú (ő a legjobb stiliszta)
A szinoptikusok leírásában Jézus isteni küldetéssel, messiásként jön a földre, hogy megváltsa az emberiséget. Tehát elsősorban Jézus emberi mivoltát hangsúlyozzák.
János evangéliuma eltérő, ő új adatokat közöl és más szempontból írja meg az evangéliumát. Nála Jézus emberi alakot öltött Isten, aki emberi testben sem veszíti el isteni lényegét, és folyton megmutatja természetfeletti hatalmát. A csodák leírása is azt a célt szolgálja, hogy Jézus isteni mivoltát érzékletessé tegye.
Az evangélisták attribútumai (az attribútum olyan azonosító jel, amelyről fel lehet ismerni a szent embereket): Márk – oroszlán, Máté – emberarcú, szárnyas angyal, Lukács – valamilyen szarvas állat (marha vagy tulok), János – sas.
Ismertebb részletek:
- a hegyi beszéd (boldogmondások)
- a tékozló fiú története
II. rész: történeti könyv – az Apostolok cselekedetei (a kereszténység első évtizedeinek története).
III. rész: tanító könyvek – az apostolok 21 levele. Ebből 14 levél Pál apostol nevéhez fűződik (aki először keresztényellenes volt, de találkozott a feltámadt Jézussal és megtért, Jézus követője lett, innen ered a „pálfordulás” szavunk).
IV. rész: prófétai könyv – János Jelenések könyve (Apokalipszis). Látomások arról, hogy a keresztényüldözések ellenére fennmarad Krisztus egyháza, megvalósul Isten országa.
A Biblia utóélete: jelentősége felbecsülhetetlen. Ma is a keresztény emberek számára vigasztaló, reményt adó, útmutató jellegű könyv, amelyet iránytűként használnak, és amely bölcsességet ad, irányt szab az ember cselekedeteinek.
Nemcsak a papoknak, teológusoknak vannak bibliamagyarázataik, hanem az irodalmárok is elemzik a Bibliát, részben így kapcsolódik a Biblia az irodalomhoz, részben pedig úgy, hogy megjelenik az irodalmi művekben.
Mind a világirodalom, mind a magyar irodalom bővelkedik olyan alkotásokban, amelyek a Biblia hatását mutatják, pl. utalnak egy-egy bibliai szereplőre, motívumra, vagy egyenesen bibliai témát dolgoznak fel.
Jellegzetes a műfajmegjelöléssel való utalás, pl. Pilinszky János Zsoltár c. versében. Ám sokkal közvetlenebb a hatás olyankor, amikor a szerző bibliai témát dolgoz fel és gondol tovább, mint pl. Babits Mihály Jónás könyve c. versében.
További példák: Madách Imre: Az ember tragédiája, József Attila: Betlehemi királyok.
A művészeti ágak mindegyikében érezhető a Biblia hatása.
- zene: Handel oratóriumai, Bach passiói, Kodály Zoltán, Durkó Zsolt Mózesről szóló operája
- szobrászat: Michelangelo: Piéta, Dávid
- festészet: Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora, Munkácsy Mihály: Ecce homo.
