Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (elemzés + rövid tartalom)

A Lúdas Matyi címe: valóban eredeti magyar rege?

A mű teljes címe: Lúdas Matyi, egy eredeti magyar rege négy levonásban. Érdekes az alcím, hiszen tudjuk, hogy eredetileg nem magyar népmeséről van szó.

Szilágyi Márton szerint Fazekas Mihály mégis jogosan használta az „eredeti” szót, mivel az átvett motívumok nem vesznek el semmit a művészi eredetiségből. A Lúdas Matyi annyira át van szőve a korabeli magyar paraszti és nemesi élet hiteles részleteivel, hogy teljesen magyarnak lehet tekinteni. Fazekas a saját korára és hazájára konkretizálta az átvett motívumokat.

Igaz, hogy a téma a nemzetközi mesekincsből való, de ugyanez igaz Shakespeare drámáira is (ennyi erővel azok sem eredetiek). Nem az a fontos, honnan származik a történet, hanem az, hogy a szerző hogyan dolgozta fel. Márpedig Fazekas Mihály Lúdas Matyija jellegzetesen magyar feldolgozás.

Például a mű problémafelvetése sajátosan magyar. Fazekas Mihály ugyanis a jobbágyság és a nemesség ellentétét dolgozta fel, és a korabeli magyar nemesi és paraszti élet jellemző vonásait szőtte bele a műbe.

A történet gazdag és szegény, hatalmaskodó nagyúr és kisemmizett jobbágy szembenállásáról szól, valamint a jobbágy lázadásáról és sikeres bosszújáról. Fazekas a magyar falu hétköznapjait népi nyelven és népi észjárással ábrázolta.

Művében a mese fantasztikumát mellőzte, csak felépítésben, hangnemben követte a forrásául szolgáló népmesét.

A Lúdas Matyi műfaja és szerkezete

A Lúdas Matyi műfaja komikus elbeszélő költemény. Tévesen mondják néha mesének. Mesei elemeket felhasználó, de írói, szépírói költeményről van szó (Fazekas nem egy mesét akart átírni, hanem valami nagyobb vállalkozásra gondolt).

Szerkezetileg 4 levonásra tagolódik a mű (felvonások helyett levonások vannak). A levonás a „felvonás” német szó paródiája, amely utal arra a cselekménymozzanatra, hogy valakit mind a 4 szerkezeti egységben lekapnak a lábáról, megvernek, megbotoznak.

A Lúdas Matyi egy jól megszerkesztett drámához hasonlít. Egy verses előszóval kezdődik, amelyben a szerző azt bizonygatja, hogy a történet „hajdann” esett meg, még a keresztes háborúk korában. Ennek az időmeghatározásnak a célja az volt, hogy megtévessze a bécsi cenzort.

Ugyanakkor az olvasó számára nyilvánvaló, hogy a mű a 19. század elejének a hangulatát árasztja, ezt a kortársak is érezték, és kihallották belőle az iróniát is (a nemesi pöffeszkedés kifigurázását).

A történetnek sok olyan apró mozzanata van, amelyből lehet tudni, hogy a felvilágosodás korában íródott. A főhős, Lúdas Matyi a lázadásnak a „polgári változatát” mutatja be, és egyénisége is inkább egy felvilágosult polgáréhoz hasonlít, mint egy parasztsuhancéhoz (világlátott, tájékozott, öntudatos stb.). Döbrögit is ésszel győzi le, ami a felvilágosodás eszköze.

Tehát adott egy igazságtevő népi hős, aki a polgárosodás jegyeit hordozza, így ötvözte Fazekas Mihály a népiességet a polgárosodás programjával (emellett még felvilágosult jozefinista eszmék is megjelennek a műben).

De onnan is lehet tudni, hogy a 18. század végét, ill. a 19. század elejét ábrázolja Fazekas, hogy a történet nem a középkor erkölcseit tükrözi, pl. a szereplők nem mennek ölre, harcuk nem élethalálharc: Matyi és Döbrögi nem akarja elpusztítani egymást.

Ugyanakkor egy történelmi korba helyezte bele a művet, és az elemzők sokáig tévesen azt hitték, hogy ez a kor a középkor, amikor keresztes hadak kóborolták be hazánkat.

Szilágyi Márton világított rá arra, hogy nem a középkori keresztes-háborúkról van szó, hanem a Dózsa-féle parasztháború kereszteseiről, vagyis a történet a 16. században játszódik. Bele is illik abba a korba, hiszen az egy erkölcsileg felbomlott, kiszámíthatatlanná vált korszak volt, melyben úr és szolga szigorúan patriarchális viszonyban volt egymással.

A költemény így kezdődik: „Hajdan egy faluban a Nyírben és az Erdőháton…” Nincs pontosabb helymegjelölés, de magyar vidékről van szó. A meséknél nem is lényeges, hogy milyen országban játszódik a történet, a mese nem országhoz kötött, mint ahogy időhöz sem kötött.

A mű szerkezete egyszerű, célratörő: a cselekmény teljesen szimmetrikus (a döbrögi vásárban kezdődik és ott is ér véget) és lekerekített. Érzelmi hatásában emelkedő jellegű: ahogy haladunk előre, a drámai feszültség is egyre nő.

A Lúdas Matyi a népmesék jellegzetes szerkesztési elvén alapul, amelyekben a 3-as szám egyfajta varázsszám. A 3-szoros bosszú, a beöltözés-álcázás gyakori népmesei motívumok.

A mű gerincét a 4 verés adja: az elsőt Matyi kapja, a többit ő adja Döbröginek. A verés egy vándormotívum a mesékben: visszatér francia, moldva mesékben is. De Fazekasnál a harmadik verésnek van egy eredeti mozzanata: az, hogy Matyi igénybe veszi hozzá egy másik ember segítségét. A lovát eladni akaró legény személyében egy olyan fiatalembert talál, akiben önmagát látja, ami azt jelenti, hogy mindig akad valaki, aki eszesebb a többinél, aki kiválik a többi közül.

Érdekes módon a fizikai fájdalom részletes és szánalomkeltő leírása kizárólag Döbrögi megveretéséhez kötődik (egyre gyengébb, egyre több daganattal csúfított testet ütlegel Matyi). Matyi megveretésekor viszont Fazekas egyáltalán nem részletezi a bántalmazás fizikai hatását, pedig 50 botot mérnek rá, aztán még agyba-főbe verik.

A mű tehát csak Döbrögihez rendeli hozzá a szenvedés elviselésének lelki mechanizmusait, így fokozatosan ő kerül a középpontba, míg az elején egyértelműen Matyi volt a hangsúlyosabb figura.

Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!