
A történet végén van egy kis lélektani döccenő: Döbrögi teljes megjavulása nem hiteles, valószerűtlenné teszi és a népmese irányába tolja el a cselekményt, és a társadalombíráló hatást is csökkenti. (Igaz, a valóságban is előfordult, hogy egy-egy jobbágy sikeresen bosszút állt a földesurán, de ezek az esetek mindig a jobbágy vereségével végződtek).
Vajon miért zárul Döbrögi megjavulásával a történet? Erre a lélektani döccenőre szükség volt, mert Fazekas csak így tudta ábrázolni a jobbágy teljes győzelmét a zsarnokság felett. Mivel parasztfelkelésről, tömegforradalomról abban az időben álmodni sem lehetett, ez volt az egyetlen lehetséges megoldás arra, hogy a paraszt győzzön.
Így is először fordult elő a magyar irodalomban, hogy a jobbágy erőszakos eszközökkel érvényesíti igazát a földesúrral szemben. Fazekas kíméletességet követel a népnek, amelynek szerinte előbb-utóbb jogokat kell kapnia, hiszen az igazság a jobbágy oldalán áll.
Tudta azonban, hogy tömeges lázadásról nem írhat, a főszereplő csak egyénileg lázadhat mint népmesei hős, bár igyekezett Matyi lázadását közösségi jellegűvé tenni azzal, hogy az utolsó verést a főhős már nem egyedül hajtja végre.
Arról nem esik szó a műben, hogy miként készül Matyi ígérete beváltására. Pedig hosszú évek telhettek el, talán évtizedek is, míg Matyi mesterségeket tanul, külföldre kikerül, meggazdagszik, s végül hazajön. A bosszúig tehát hosszú idő telik el, amelyről nem számol be az író.
Ennek oka feltehetőleg az, hogy Matyi élete önmagában nem lényeges Fazekas számára: Matyi csak addig fontos, amíg Döbrögi büntetésének eszköze lehet. Ezt jelzi az is, hogy miután a harmadik veréssel is végzett, semmi további információt nem kapunk Matyiról, semmit nem tudunk meg a további életéről.
A Lúdas Matyi erkölcsi világképe
A mű egy olyan erkölcsi világrendhez ragaszkodik, amelyben a morál alapja kizárólag a Gondviselés működése lehet. Ezt jelzi, hogy Döbrögi a rámért sorstól semmilyen erővel, furfanggal nem tud elfutni. Nem ismeri fel Lúdas Matyit sem az építőmesterben, sem az orvosban, harmadszor pedig kiderül, hogy még az a legény sem biztosan Lúdas Matyi, aki nyilvánosan annak nevezi magát.
Ám a háromszori verés után Döbrögi biztos lehet abban, hogy a rámért vezeklés véget ért, a mű ugyanis arra a transzcendens hitre épül, hogy a büntetés letölthető és ha az ember levezekli a bűnét, akkor a bűnhődésnek igenis vége van.
Döbrögi és Matyi világa feltételezi egymást. Matyi azt ígéri, hogy 3-szor veri meg a földesurat, s miután Döbrögi megkapja az utolsó verést, nem fél tovább Matyitól. Hisznek egymásnak.
Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!



Málnási Ferenc nyugalmazott magyartanár vagyok Kolozsvárról, 1965 óta tanítok. Irodalmi társasjátékkal segítettem diákjaimnak megismerni a Ludas Matyi szövegét.
Az elemzés mellé nem illene oda a társasjátékom?
Tisztelettel várom válaszukat.
Dr. Málnási Ferenc
Kedves Ferenc!
Érdekesen hangzik az irodalmi társasjáték, köszönöm, hogy felajánlja az oldalhoz. Szívesen megnézném, ha elküldi nekem az info[kukac]verselemzes[pont]hu címre.
Tisztelettel:
Vica, az oldal adminisztrátora
Véletlenül bóklásztam a neten, rábukkantam az Önnek küldött levelemre, a Lúdas Matyi elemzésre, és kvíz-játékra… KÖSZÖNÖM!
Azóta a freemail megszüntette fiókomat, mostani e-mail-címem malnasi100@gmail.com
Remélem használják a diákok az egyetemisták…Tisztelettel üdvözli Málnási Ferenc
tökéletes csak nekem az 5-ödik kellene
A Ludas Matyin amikor az osztályal vetük sokat nevetűnk rajta
Nagyon jó lehet belőle tanulni