Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (elemzés + rövid tartalom)

A történet végén van egy kis lélektani döccenő: Döbrögi teljes megjavulása nem hiteles, valószerűtlenné teszi és a népmese irányába tolja el a cselekményt, és a társadalombíráló hatást is csökkenti. (Igaz, a valóságban is előfordult, hogy egy-egy jobbágy sikeresen bosszút állt a földesurán, de ezek az esetek mindig a jobbágy vereségével végződtek).

Vajon miért zárul Döbrögi megjavulásával a történet? Erre a lélektani döccenőre szükség volt, mert Fazekas csak így tudta ábrázolni a jobbágy teljes győzelmét a zsarnokság felett. Mivel parasztfelkelésről, tömegforradalomról abban az időben álmodni sem lehetett, ez volt az egyetlen lehetséges megoldás arra, hogy a paraszt győzzön.

Így is először fordult elő a magyar irodalomban, hogy a jobbágy erőszakos eszközökkel érvényesíti igazát a földesúrral szemben. Fazekas kíméletességet követel a népnek, amelynek szerinte előbb-utóbb jogokat kell kapnia, hiszen az igazság a jobbágy oldalán áll.

Tudta azonban, hogy tömeges lázadásról nem írhat, a főszereplő csak egyénileg lázadhat mint népmesei hős, bár igyekezett Matyi lázadását közösségi jellegűvé tenni azzal, hogy az utolsó verést a főhős már nem egyedül hajtja végre.

Arról nem esik szó a műben, hogy miként készül Matyi ígérete beváltására. Pedig hosszú évek telhettek el, talán évtizedek is, míg Matyi mesterségeket tanul, külföldre kikerül, meggazdagszik, s végül hazajön. A bosszúig tehát hosszú idő telik el, amelyről nem számol be az író.

Ennek oka feltehetőleg az, hogy Matyi élete önmagában nem lényeges Fazekas számára: Matyi csak addig fontos, amíg Döbrögi büntetésének eszköze lehet. Ezt jelzi az is, hogy miután a harmadik veréssel is végzett, semmi további információt nem kapunk Matyiról, semmit nem tudunk meg a további életéről.

A Lúdas Matyi erkölcsi világképe

A mű egy olyan erkölcsi világrendhez ragaszkodik, amelyben a morál alapja kizárólag a Gondviselés működése lehet. Ezt jelzi, hogy Döbrögi a rámért sorstól semmilyen erővel, furfanggal nem tud elfutni. Nem ismeri fel Lúdas Matyit sem az építőmesterben, sem az orvosban, harmadszor pedig kiderül, hogy még az a legény sem biztosan Lúdas Matyi, aki nyilvánosan annak nevezi magát.

Ám a háromszori verés után Döbrögi biztos lehet abban, hogy a rámért vezeklés véget ért, a mű ugyanis arra a transzcendens hitre épül, hogy a büntetés letölthető és ha az ember levezekli a bűnét, akkor a bűnhődésnek igenis vége van.

Döbrögi és Matyi világa feltételezi egymást. Matyi azt ígéri, hogy 3-szor veri meg a földesurat, s miután Döbrögi megkapja az utolsó verést, nem fél tovább Matyitól. Hisznek egymásnak.

Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!